Demonstrációt szervez március 8-ra a Magyar Orvosi Kamara

Február 1-jén indított kampányt a Magyar Orvosi Kamara, hogy felhívja a figyelmet az egészségügy helyzetére. Álmos Péter MOK-elnök az erről szerdán tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a kampányban 350 plakátot készítettek és helyeztek volna ki közterekre, ám több cég közvetlenül a kampány kezdete előtt visszalépett, így csak 70 plakát kerülhetett ki.

Álmos Péter tájékoztatása szerint a cégek szóban megindokolták, hogy miért léptek vissza, ám erről nem akart részleteket elárulni. Írásbeli indoklásukban az érintett vállalkozások rajtuk kívül álló okot jelöltek meg.

Az orvoskamara elnöke azt is közölte, hogy a Magyar Orvosok Szakszervezetével március 8-ra megmozdulást szerveznek, amelynek útvonalát és helyszínét egyelőre nem árulta el, mert még zajlik a szervezés.

A MOK azt kéri, a pártpolitikusok inkább maradjanak otthon.

Az orvoskamara jelezte a másik két egészségügyi kamarának is (a gyógyszerészeknek és a szakdolgozóknak) a kampányt, nyitott a lehetőség az együttműködésre –  mondta Álmos Péter.

Az elnök a szerdai sajtótájékoztatón azt is közölte, három évtizede nincs érdemi reform az egészségügyben, az állam nem megfelelően biztosítja a forrásokat.

Eddig a dolgozók vitték a hátukon az egészségügyi rendszert, de mostanra elfogyott az energiájuk. Folyamatos a frusztráció és a konfliktus, ezek ellen mindenképp tenni kell. Sok orvos úgy érzi, nem tudják nyugodt lelkiismerettel kijelenteni, hogy jó ellátást képesek nyújtani. A kamara folyamatosan erőfeszítéseket tett azért, hogy a kormány hallja meg a szakma hangját, „de úgy tűnik, érveink nem igazán érvényesülnek” – fogalmazott Álmos Péter, hozzátéve: a most indult, pártpolitikától független kampány célja az, hogy már az idén plusz forrásokat kapjon az egészségügy a legkritikusabb területeken.

Az alufinanszírozottság a számokban is megmutatkozik. Álmos Péter szerint a lakosság egy részének nincs foga, az öngyilkosságok száma nem csökken, rákos halálozásban pedig stabilan hozzuk a legrosszabb mutatókat az Európai Unióban. A siralmas adatok egyik oka, hogy

• a szükségesnél 2500 milliárddal költ kevesebbet az állam az egészségügyre,
• a másik pedig az emberek életmódja.

Az egészségügy drámai helyzetét jelzik a számok is

A magyar egészségügy nem felel meg egy közép-európai ország 21. századi kívánalmainak – állapítja meg a Magyar Orvosi Kamara, amely a plakátokon kívül Facebookon, YouTube-on, Instagramon és TikTokon is számokkal, az egészségügy helyzetét bemutató adatokkal sokkol a február elsején indított társadalmi kampányában.

A kamara célja kettős: az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, valamint egy jól működő állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása. A kamara akciója a KSH, az Eurostat és az OECD adatbázisaiban nyilvánosan hozzáférhető hivatalos adatokon alapul.

Az orvoskamara szerint Magyarország egészségügyi rendszere jelenleg egyenetlenül és alacsony hatékonysággal, rossz finanszírozás mellett, elavult struktúrában működik, így nem járul hozzá megfelelően a lakosság egészségének megőrzéséhez.

A MOK által összegyűjtött adatok megdöbbentők:

• Az uniós országok átlagosan a GDP 8, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát költi az egészségügyre.
• Az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet a betegeire: az egy betegre jutó átlagköltés Európában évi 3319 euró (nagyjából 1,3 millió forint), míg Magyarországon ez az összeg mindössze 1352 euróra (550 ezer forintra) rúg.
• Tíz magyar férfiból négy nem éri meg a nyugdíjat, egy magyar férfi pedig átlagosan 5,3 évvel él kevesebbet, mint európai társai.
• A magyarok halnak bele legnagyobb eséllyel a rákos megbetegedésekbe az egész unióban.
• Évente 60 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amik hatékony szűréssel és kezeléssel elkerülhetők lennének.
• Évente 120 ezer forintot fizetünk zsebből a tb mellett az ellátásra, például a nem vagy csak részben támogatott gyógyszerek miatt, vagy azért, hogy a magánszektorban gyorsabban ellátáshoz jussunk.

A MOK szerint a háziorvosi rendszer válságos állapotban van: több mint 940 praxis betöltetlen, az alapellátók átlag életkora 60 év felett van, kevés a kompetenciájuk az orvosoknak, minden huszadik gyerek nem jut ellátáshoz.

A jobb egészségügyért kiálló kampánynak külön weboldalt is indítottak, ahol a valós helyzet feltérképezése mellett javaslatokkal is előálltak. A MOK szerint az ellátás javításához többek között az szükséges, hogy a politika prioritásként kezelje az egészségügyet, és a kormány évente a GDP 0,5 százalékával növelje az egészségügyi ráfordításokat, a szakmai kérdésekből vonuljon ki a pártpolitika, erősítsék meg a szűrést, a megelőzést, valamint a háziorvosi praxisokat.

A magyarok egészségi helyzetének drámai állapotát a nemrég publikált uniós rákjelentés is alátámasztja. A rákügyi országprofilból kiderül: lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben a 29 vizsgált ország közül.