A neutrofil granulocytákat hagyományosan az akut gyulladás gyors effektorsejtjeiként tartjuk számon, az áttekintés azonban amellett érvel, hogy krónikus gyulladásban is meghatározó „karmesterekké” válnak – részben a kórokozó-ellenes programok félresiklása, részben pedig a környező sejtekre gyakorolt sokrétű hatásaik révén. A szerzők a NET-képződés, a reaktív oxigéngyökök (ROS) termelése, a degranuláció, a sejthalálutak és a sejtek közötti crosstalk felől rendezik egységes keretbe, miért tartja fenn a neutrofil-aktiváció a gyulladást, és hogyan kapcsolódik mindez olyan kórképekhez, mint a rheumatoid arthritis, az atherosclerosis, az IBD, az SLE, a COPD és fibrotikus betegségek.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulása (orális diszbiózis) a jelenlegi bizonyítékok alapján több, egymást erősítő úton is hozzájárulhat az Alzheimer-kór (AD) patogeneziséhez – mindenekelőtt a neuroinflammáció fokozásán keresztül. Kiemelt szereplők a periodontális patobionták (pl. Porphyromonas gingivalis, Treponema denticola, Fusobacterium nucleatum), miközben több, védő hatásúnak tekintett kommenszális (pl. Streptococcus salivarius, Neisseria spp.) aránya AD-ben csökken.

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a modern, matematikai alapú kockázatbecslés tünetmentes állapotban is képes előrejelezni a következő 10 év kritikus eseményeit.

Látogatási tilalmat vezettek be a járványküszöböt meghaladó influenzás megbetegedések miatt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szervezeti egységében.

A hererák a 35 év alatti férfiak leggyakoribb daganatos betegsége, amely akár tizenéves korban is kialakulhat – éppen ezért a szakorvosok szerint már 15 éves kortól fontos havonta egyszer önvizsgálatot végezni. Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, ugyanakkor a betegség jól gyógyítható, a műtéti kezelés pedig a szexuális teljesítményt sem befolyásolja.

Nagyszabású nemzetközi kutatás vizsgálta, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében alkalmazott tirzepatid gyógyszer hogyan segít megelőzni a szív- és érrendszeri szövődményeket. A vizsgálatban a közép-kelet-európai egyetemek közül egyedül a Szegedi Tudományegyetem vett részt. Prof. Dr. Várkonyi Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója beszélt az eredményekről.