Az egészségügyi alapellátás válságát jelzi, hogy a háziorvosi praxisok 16%-a betöltetlen, így több mint egymillió beteg csak esetleges helyettesítés útján jut ellátáshoz, miközben a prevenció háttérbe szorul. A betegutak szervezetlensége és a minőségbiztosítás hiánya miatt a hozzáférés kiszámíthatatlan, a szakemberhiány okozta várólistákat pedig a digitalizáció sem képes ellensúlyozni. Különösen aggasztó, hogy a döntéshozók strukturális javítás helyett a szakmai minimumfeltételek lazításával reagálnak a krízisre, ami közvetlenül veszélyezteti a betegbiztonságot. A megoldást nem a szabályok valósághoz züllesztése, hanem a magas szakmai sztenderdekhez való visszatérés és a praxisok fenntartható, bizalmi alapú újjászervezése jelentené. Az ügyeleti rendszert a valóban halaszthatatlan esetekre kell optimalizálni, garantálva mindenki számára a méltó, hozzáférhető és biztonságos ellátáshoz való alapjogot.

Az újpesti kórház épületének sorsáról, a méltányossági gyógyszerkérelmekről, az Egészségügyi Világszervezetről (WHO) és az új mentőautókról is kaptak kérdéseket a kormány képviselői az Országgyűlésben hétfőn.

Világszerte minden tizedik nőt érint az endometriózis, mégis gyakran éveket késik a diagnózis. A Női Egészségért Alapítvány kétnapos konferenciáján orvosok és kutatók mutatják be a betegség legújabb kutatási eredményeit, valamint átadják az Endometriózis Nagykövete Díj 2026 elismerést is.

A Paediatrics & Child Health folyóirat a hvg.hu szerint elismerte, hogy 2000-ig visszamenőleg összesen 138 esettanulmány bizonyult teljes mértékben fiktívnek.

Az év eleji drasztikus forgalomvisszaesés, a fizetőképes páciensek kikopása és az egyetemi alapítványok piaci térnyerése új kihívások elé állítja a szolgáltatókat – – derül ki a HVG interjújából.

Stabil, kiszámítható forrásokra van szüksége az egészségügynek, amellyel tovább tud működni az ellátórendszer, írja a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ).