A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan és az orvosok a betegekkel együtt áldozatai az alulfinanszírozott egészségügynek, írja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége a Facebookon is közzétett bejegyzésében. 

Társadalmi és politikai konszenzus kell arról, hogy az egészségügy a nemzet értéke, az állam működésének egyik fontos alapja. A társadalom egészsége nem függhet egy gazdasági paradoxontól. Az orvosok mindennapjainak szerves része lett, hogy szó szerint azzal szembesítik őket, a munkájuk veszteséget termel az intézmények számára. 

A magyar egészségügyi alulfinanszírozottságtól szenved, írja a Magyar Orvosi Kamara. A köztestület szerint sok száz milliárd forint plusz forrásra van szüksége az ellátórendszernek azért, hogy az orvosok ne vándoroljanak el.

2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága egyes kalkulációk szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta, erről itt írtunk bővebben. Az egyre növekvő adósság oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek. 

A problémákat a következő példákkal érzékelteti a MOK:

• egy EKG vizsgálatért mindössze 610 forintot (308 német pont) térít az egészségbiztosítási rendszer, miközben az ehhez szükséges eszközök, azok fenntartása, időszakos karbantartása, az energia- és adminisztrációs költségek összességében jelentősen meghaladják ezt az összeget. 
• egy szakpszichoterápiás ülés magánrendelésen 20-30 ezer forint között érhető el, miközben az állami szakrendelő ezért 3190 forintot (1611 pontot) kap.
• egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálata 1929 forint (974 pont értékű), miközben a magánrendelésen ennek több mint tízszeresét fizetik ki a szülők. 
• egy fogeltávolítás után járó bevétel 650-800 forint, miközben csak az előkészülethez használt fogyóeszköz, az injekciós tű, fecskendő és érzéstelenítő legalább 900 forintba kerül, és akkor még nem számoltak a fogorvosi berendezés árával és amortizációjával, a fűtéssel, stb. 

Az intézmények vezetőinek nincs jelentős mozgástere, sokszor vissza kell fogniuk az ellátások számát, ami a MOK szerint abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket. 

Különösen rosszul járnak azok a teElovasom

A mesterséges intelligencia alkalmazása a szűrővizsgálatok során növeli a mellrák felismerésének esélyét – állapították meg német kutatók.

Több kórházban is látogatási korlátozást és maszkviselést rendeltek el. Ahogy arról az ünnepek alatt mi is beszámoltunk, komoly influenzajárvány van, a kórházak az oltást javasolják.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kardiopulmonális Kutatócsoportja úttörő szerepet tölt be a légzőszervi betegségek diagnosztikájában és kezelésében alkalmazható technológiák fejlesztésében. Legújabb projektjük célja egy hordozható, otthoni használatra is alkalmas légzésfunkciós mérőeszköz megalkotása, amely nemcsak a betegek életminőségét javíthatja, de a telemedicina és az egészségtudatos életmód terén is új lehetőségeket nyithat meg. A kutatásról prof. dr. Peták Ferenc intézetvezető és dr. Fodor Gergely, az intézet adjunktusa számolt be.

Az oktatás, valamint a kutatói tevékenységek támogatására molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot adtak át a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, valamint az "Egy Egészség" Intézet vezetői a DE Szolnok Campuson.

Évente 200 ezer esetet látnak el a budapesti Bethesda Gyermekkórházban, ehhez zárkózott most fel az új sürgősségi osztály, amely a megnövekedett feladatokhoz igazította az ellátást. Az infrastruktúra kiépítése és a műszerek beszerzése mellett új munkatársi csapatot is kovácsoltak.