Tartós beszállítási problémák miatt hiánycikké vált egy olyan gyógyszer, amely nélkül a cisztás fibrózissal élő betegek szervezete nem képes megfelelően hasznosítani a tápanyagokat. A betegszervezetek szerint a helyzet hosszabb távon súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Megtört az évek óta tartó emelkedő trend: 2025-ben már kevesebb aktív orvos dolgozott Magyarországon, mint egy évvel korábban. A KSH friss adatai is azt mutatják: a fogyó szakemberállomány, a növekvő betegforgalom egyre nagyobb probléma az egészségügyi ellátórendszer számára.

Bár az EU-ban tíz év alatt több mint a felére csökkent a vírusos hepatitis okozta halálozás, Magyarország továbbra is a legrosszabb helyzetben lévő országok közé tartozik. Az Eurostat adatai szerint hazánkban a negyedik legmagasabb a hepatitishez köthető halálozási ráta.

A magyar egészségügy súlyos örökséggel küzd, amelyben egyszerre jelent problémát a szakemberhiány, a hosszú várólisták és a leromlott infrastruktúra – erről beszélt parlamenti felszólalásában Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető több új intézkedést is bejelentett, miközben az előző kormányt azzal bírálta, hogy a betegellátás helyett jelentős összegeket fordított propagandára.

A pszichiátriai ellátás egyre nagyobb nyomás alatt áll Magyarországon: rengeteg beteg szorul segítségre, miközben az ellátórendszer súlyos szakemberhiánnyal küzd. A szakértők szerint különösen a gyermekpszichiátria helyzete aggasztó, ráadásul a kezeletlen mentális betegségek évente több száz milliárd forintos terhet rónak a gazdaságra.

A kormány szerint kiemelt cél, hogy minden gyermek időben megkapja a fejlődéséhez szükséges segítséget. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter arról számolt be, hogy Magyarországon a 0–6 éves gyermekek jelentős részénél tapasztalható fejlődési elmaradás, miközben sok érintett nem jut hozzá időben a megfelelő ellátáshoz.