KezdőlapAktualitásokJelentkezés/AdatfrissítésGY.I.K.BemutatkozásAlapszervezetekLetöltésekLapszemleKapcsolatSzolgáltatásokKeresés
 
 
2020. szeptember 10. (csütörtök) 09:22Weborvos

A magánellátók szeretnének változtatni a katán

4-6 ezer katás vállalkozóként dolgozó orvost érint kedvezőtlenül a módosítás.

Egy saját „salátatörvény” tervezettel állt elő a 12 legnagyobb magánegészségügyi intézményt tömörítő Primus Egyesület kedden. Többek között azt szeretnék elérni, hogy az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a jövő évi „kata változtatás”, tehát a döntéshozók az adózásra vonatkozó jogszabályokból vegyék ki az őket érintő 3 millió forintos határt. Minderről Leitner György a Primus elnöke beszélt a keddi tájékoztatón.

Az egyesület javaslatai, mint az elnök elmondta, elsősorban a korrupció és az adóelkerülés visszaszorítását célozzák. Emellett olyan jogszabályra is javaslatot tesznek, amelyet a koronavírus járvány miatti újfajta ellátás hívott elő. Tehát szeretnék elérni a telemedicinára vonatkozó szabályozás kanonizálását és kiterjesztését is

Leitner György emlékeztetett, hogy a Primus megalakulása óta küzd a magánegészségügy kifehérítéséért, hiszen még mindig sok a szürke zónában, „lakásrendelőkben” működő magánellátás, ahol gyakori a számlaadás nélküli szolgáltatás. Továbbra is előfordul az a gyakorlat is, hogy a magánorvos a pácienseit a közfinanszírozott ellátásban saját zsebre látja el, tehát a hasznot privatizálja, ám a kockázatot államosítja. Becslések szerint egyébként ebbe a szürke zónába termelődik meg még mindig körülbelül 100 milliárd forint. A szigorú feltételekkel megszerezhető Primus védjegyet épp azért hozták létre, hogy bizonyítsák, az ezt kiérdemlő szolgáltatók nem ebbe a kategóriába tartoznak, működésük teljesen átlátható és tiszta.

Az egyesület elnöke szerint a korrupció visszaszorítása érdekében küzdeni kell a hálapénz, különösen az előre kért, kikényszerített paraszolvencia ellen is. A büntetőjog jelenleg is lehetőséget biztosít a paraszolvencia elleni fellépésre, a Primus szerint azonban még hatékonyabb lépésekre van szükség a közfinanszírozott ellátásban elterjedt gyakorlattal szemben. Leitner György hangsúlyozta, ez a gyakorlat az egyesületi tagoknál teljesen kizárt, esetleges előfordulása esetén a magánszolgáltatót azonnal kizárják a védjegyhasználók köréből. Hozzátette azt is, hogy a legutóbbi felmérések szerint maguk az orvosok sem lelkesednek a hálapénz-rendszerért, több mint 70 százalék szerint ártalmas, a megkérdezettek egyharmada pedig határozottan elutasítja.

Nem segíti a terület kifehérítését, a jövőre tervezett adóváltoztatás, amely 40%-os büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét. 4-6 ezer katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvost érinti kedvezőtlenül ez a módosítás. Bár a jogalkotó célja az volt, hogy ezzel a módosítással megelőzze a jogsértő, adóelkerülő színlelt foglalkoztatási sémákat, az egészségügyben dolgozó „katások”-kal valószínűleg nem számolt. Hiszen a katát választó orvosok egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is dolgoznak, tehát esetükben nincs szó színlelt munkaviszonyról. Ezért is javasolja az egyesület, hogy az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós értékhatár.

A koronavírus első hulláma alatt bevált telemedicina (távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) rendszerrel kapcsolatban a magánegészségügyi intézmények számos tapasztalatot gyűjtöttek össze. A jelenleg csak átmeneti rendelkezésekkel szabályozott területet az egyesület elnöke szerint érdemes átfogóan, hosszútávon rendezni. Ebben a munkában (is) a Primus felajánlja szakértői segítségét a jogalkotóknak – mondta az elnök.

A tájékoztatón ismét szó esett arról, hogy a magán és az állami ellátás nem konkurensei, hanem egymás kiegészítői, bizonyíték erre a járvány alatti együttműködés. Példaként szolgál a hazai labordiagnosztikai piacvezető szereplője, a Synlab, amely a járvány első hulláma alatt és jelenleg is stratégiai szerepet játszik a magán- és közegészségügyben készülő vírus-tesztek laborhátterének biztosításában. A magánszolgáltatót a Nemzeti Népegészségügyi Központ kérte fel, hogy saját kapacitásaival segítse a PCR-tesztek elemzését. Eleinte napi pár száz tesztről volt szó, ma már a privát forgalomban elvégzett 1000 PCR mellett még 1000 tesztet vizsgálnak a Synlabnál az NNK megbízásából.

Az egyesület szerint tehát a magánszolgáltatók nem megkerülhetőek, a koronavírus-járvány második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza majd az első hullámban fontos tapasztalatokat szerző, innovatív magánszolgáltatók jelentőségét.

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 771890 Cikket olvasták: 79 Layout & Coding: Dexef Kft.