Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az egyetemi alapítványok nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön. Ugyanakkor az országos rendszer számos problémával küzd: hosszú várólisták, szakemberhiány, finanszírozási feszültségek és elmaradó népegészségügyi eredmények terhelik az ellátást. A professzor nemrég szokatlanul élesen fogalmazott a kardiovaszkuláris betegségek háttérbe szorításáról, miközben az egyetem integrációs politikája és az új egészségügyi miniszter tervei között látszólag mutatkozhat néhány vitás pont. Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem rektorát.

A gombelemek lenyelésének veszélyére figyelmezteti a szülőket a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, miután egy héten belül négy gyermek került be a kórházba nyelőcsőbe szorult gombelem okozta sérülésekkel.

A kormányfő közlése szerint rendkívüli pénzt kapnak a kórházak, jön a vagyonadó első tervezete is, de úgy fest, hogy a babaváró támogatáshoz is hozzányúlnak.

Magyarország továbbra is jelentős egészségügyi lemaradással küzd az Európai Unió más országaihoz képest – erre figyelmeztet az Európai Bizottság friss országjelentése. A magyarok átlagosan közel öt évvel rövidebb ideig élnek az uniós átlagnál, miközben a megelőzhető halálozás, az elhízás, a dohányzás, valamint a szakemberhiány is komoly kihívást jelent. Brüsszel szerint az egészségügy problémái már nem csupán népegészségügyi, hanem gazdasági kockázatot is jelentenek az ország számára.

Az egészségügyről, a magán- és köfinanszírozott ellátás viszonyának rendezéséről is szó esett hétfőn a T. Házban.