A WHO előrejelzése szerint 2050-re minden huszadik nőnél élete során kialakul az emlőrák. Jelenleg világszerte percenként négy nőnél diagnosztizálnak mellrákot.

A csiperkegomba vagy akár a laskagomba is kiegészítő terápiaként szolgálhat a diabétesz előszobájában, vélik a Semmelweis Egyetem kutatói.

A Népszava azt követően fordult a NEAK-hoz, miután hétfőn a rákosmentei szakrendelőt üzemeltető HT Medical Center a közösségi portálján azt közölte, hogy a finanszírozó felezte a közfinanszírozott szakrendeléseik – például egynapos műtétek, laborvizsgálatok – keretét. 

A polgármester szerint így a kórház ellátási területhez tartozó mintegy 100 ezer betegnek egy másik kórházba kell mennie.

A hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, emiatt a 12 órás műszakokat teljesítő és sokat túlórázó dolgozók túlterheltek. A szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, és a fele depressziós. Az utóbbi évek béremelései nem hozták meg a várt eredményt, mert a fiataloknak továbbra sem vonzó a pálya, az ápolók átlagéletkora tartósan magas. A Dél-Alföldön korábban még utánpótlást adtak a Romániából és a Szerbiából érkező, magyar anyanyelvű ápolók, de már a két szomszédos országban is magasabbak a bérek, ezért nem jönnek hozzánk. Ázsiai dolgozókat pedig a nyelvi akadályok miatt nem lehet alkalmazni az egészségügyben. Sokan és sokszor elmondták már, hogy az ágazatra sokkal több pénzt és figyelmet kellene fordítani, de eddig jórészt hiába.

„A magánegészségügyet a jelenlegi kormány egy behemóttá növesztette azáltal, hogy a közellátáshoz való hozzáférés mind nehezebb, az ellátás színvonala pedig sokszor hagy kívánnivalót maga után. Nem tudom kizárni, hogy ebben a folyamatban van a kormány részéről tudatosság és szándékoltság” – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Kulja András. A Tisza Párt EP-képviselője, aki tavaly áprilisig sebészszakorvos-jelöltként dolgozott két pesti kórházban, azt mondta a lapnak, hogy ha a Tisza kerül kormányra, évről évre legalább plusz 500 milliárdot fordítanak majd az egészségügyre.