Úgy tűnik, a szakdolgozók egy része már nemcsak a rendszerben, hanem a saját kamarájában is csalódott: alternatív közösségek szerveződnek, a közösségi médiában egyre hangosabb a kritika. Balogh Zoltánnal, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökével bizalmi válságról, a kamara mozgásteréről, érdekérvényesítő erejéről és a betegbiztonság határairól beszélgettünk.

A magyarok többsége szerint túl sokat kell várni az állami ellátásban. Az Economx megbízásából készített Pulzus-kutatás eredménye szerint tízből hét ember már legalább egyszer szembesült a vártnál hosszabb várakozási idővel, miközben egyes szakrendelésekre akár három hónapot is várni kell.

A kórházi egységek ötöde hivatalosan sem működik, a valós helyzet azonban az államtitkár szerint ennél is súlyosabb.

A magyar magánegészségügy az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül: a magánszolgáltatók ma már a járóbeteg-ellátás, a diagnosztika és a tervezhető műtétek meghatározó szereplői. A növekvő betegigény, a gyorsabb hozzáférés iránti elvárás és a vállalati egészségprogramok terjedése új növekedési pályára állította az ágazatot. Nézzük, melyek jelenleg a legnagyobb magánegészségügyi szereplők hazánkban.

Az endometriózis nem kizárólag hormonális betegség: a krónikus gyulladás, az immunrendszeri eltérések, az oxidatív stressz és az epigenetikai szabályozási zavarok egymást erősítő hálózata tartja fenn a léziók növekedését. A korai, nem invazív diagnosztika és a molekuláris profilhoz igazított kezelés jelentheti a következő klinikai előrelépést.

Franciaországban, Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban emelkedett meg leginkább az antibiotikum-rezisztens gonorrhoeás esetek száma, közli a Twice.