A tüdőbetegségek továbbra is a legnagyobb népegészségügyi kihívások közé tartoznak Magyarországon. A prevenció erősítése, a korai diagnózis, a korszerű betegutak kialakítása, az innovatív technológiák alkalmazása és a fenntartható finanszírozás egyaránt kulcsszerepet játszanak abban, hogy a betegek időben jussanak hozzá a megfelelő ellátáshoz. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPMÖ csütörtöki konferenciája „az ország tüdejéről” szólt, illetve arról, „hogyan vesz új levegőt” az egészségügy.

Új bértábla készül az egészségügyi szakdolgozóknak, a kormány pedig több száz milliárd forintos egészségügyi többletforrást ígér. De mennyivel emelkedtek eddig az ápolói és más szakdolgozói bérek, hányszor volt valódi béremelés, és biztosított-e már a mostani ígéret mögött a fedezet?

A hazai egészségügy legszűkebb keresztmetszete jelenleg a szakemberhiány, a köz- és magánellátás pedig szabályozatlanul éli fel ugyanazokat a szűkös munkaerőpiaci erőforrásokat. „A magyar rögvalóságot helyre kellene tenni, ahol helyre lehet még tenni” – mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Private Health Forum 2026 konferencián.

Új korszak kezdődhet a magyar betegbiztonságban: a kórházakban történt nem kívánt események és súlyos hibák adatai intézményi bontásban is nyilvánossá válhatnak. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint nem a hibák eltussolására, hanem azok feltárására és a tanulságok levonására van szükség.