Visszautasította az Alkotmánybíróság az Orvosi Kamara panaszát

Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa az Orvosi Kamara panaszát, amiben úgy ítélték meg, hogy a jogosítványaitól való megfosztása révén sérült az autonómiája, nem tudja betölteni eredeti funkcióját - írta a hvg.hu.

A MOK érvelése szerint hatáskörének korlátozására retorzióként azért került sor, mert tagjai szakmai, anyagi és erkölcsi megbecsülése, valamint a betegek és az egészségügyi ellátás javításának érdekében véleményt formált egy korábbi törvényjavaslatról. Márpedig a közéleti megnyilvánulások nem járhatnak retorziókkal, ezért a kötelező tagság megszüntetése és a hatáskörök elvonása ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával.

Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa azonban másképp látta. Szerinte igaz ugyan, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kommunikációs alapjog, amely a gondolat megfogalmazását és másokkal való megosztását védi, megjelenési formájára tekintet nélkül. Csakhogy amikor a MOK állásfoglalásában kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy „A háziorvosok úgy is dönthetnek, hogy a nyomásgyakorlás eszközéül feladatellátási szerződésük felmondását letétbe helyezik”, akkor e magatartásának „’a lényegi eleme már nem az üzenet megfogalmazása és továbbítása, azaz nem a véleménynyilvánítás, hanem az érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás”. Az Ab idézi a kötelező tagságot megszüntető törvény belügyminiszteri indokolását, amely szerint annak megalkotását nem a MOK kritikája, hanem az ezt követően tanúsított, a jogalkotó szerint a tagjai feletti hatalmával visszaélő, az emberek egészségügyi ellátáshoz való alapjogát veszélyeztető magatartása tette szükségessé.

Az Ab döntésének indoklása szerint megfelelő keretek között a nyomásgyakorlás mint a kollektív érdekvédelem, érdekérvényesítés eszköze is lehet legitim, alaptörvény-konform, de ezt a testület nem vizsgálhatta, mert a panasz nem hivatkozott a kollektív érdekvédelemhez való jogra.