Öt éven át keresik majd arra a választ tudósok, hogy miért nő a fiatal rákbetegek száma szerte a világon. Magyarországon még csak a negyvenes korosztálynál látható a növekvő tendencia, azonban ha nem változtatunk a fiatalok életmódján, komoly problémák lehetnek itthon is. A rákbetegségek kialakulásának kockázatában ugyanis vastagon benne van az is, hogyan élünk. A dohányzás mellett a rossz minőségű étkezés és a testmozgás hiánya is szerepet játszik a daganatok megjelenésében.
A világ felkapta a fejét arra, hogy Katalin hercegnő rákbetegségtől szenved, holott csak 42 éves. A 41 éves Tompos Kátyáról május elején derült ki, hogy egy igen ritka daganatos betegségben szenved. A Jászai-Mari díjas színész-énekes pénteken hajnalban hunyt el. A köztudatban leginkább úgy élnek a daganatos betegségek, hogy azok az idősebb korosztályokat sújtják leginkább, azonban az elmúlt évtizedekben a kutatások szerint világszerte nő a rákbeteg fiatalok száma.
A Vox cikke szerint az orvosok különösen a gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések – köztük a vastagbél-, a vese- és a hasnyálmirigyrák – számának növekedését figyelték meg az 50 évnél fiatalabb felnőttek körében. Az Egyesült Államokban minden ötödik új vastag- és végbélrákos beteg 55 év alatti – derül ki a National Cancer Institute által végzett friss elemzésből. Ez közel kétszerese az 1995-ös aránynak. A JAMA Network Open folyóiratban tavaly augusztusban közzétett tanulmány megállapította, hogy az 50 év alattiak körében 2010 és 2019 között nőtt a rákos megbetegedések előfordulása az amerikai felnőttek körében. A gyomor-bélrendszeri rák előfordulása összességében 15 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Ugyanerre jutott egy Lancet tanulmány is.
John Marshall, a Georgetown Egyetemen működő Ruesch Központ – amit a gyomor-bélrendszeri rákok gyógyítására hoztak létre – igazgatója 30 éve kezel a rákbetegeket.
A Voxnak azt mondta, pályafutása elején soha nem volt 50 év alatti betege. Ma már betegei fele ebbe a fiatalabb korosztályba tartozik, sokan közülük egyébként egészségesek és fittek.
A tendenciát először a vastagbélráknál kezdte észrevenni, de később más rákos megbetegedéseknél is növekedést tapasztaltak.
Több kutatás is indult annak kiderítésére, hogy mi az oka a fiatalok esetében az egyre több rákos megbetegedésnek. Egy 25 millió dolláros projektben az Egyesült Államokban, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Indiában öt éven át fogják vizsgálni, hogy mik az ehhez vezető okok és kockázati tényezők. Egy évtizeddel ezelőtt az ismert kockázati tényezők nagyrészt az étrendre és a testmozgásra korlátozódtak, de most már úgy vélik a kutatók, hogy a probléma ennél összetettebb. Vizsgálni kell a méreganyagokat is, amelyek a szervezetbe kerülhetnek. Ilyenek lehetnek például a sminktermékekből származó anyagok, vagy a mikroműanyagok is. Az utóbbi különösen komoly probléma és ráadásul új-zélandi kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a rákos megbetegedések számának növekedése a fiatal felnőttek körében megegyezik azzal az idővonallal, ahogy a környezetben lévő mikroműanyagok elszaporodtak és az egereken végzett kísérletek is azt mutatják, hogy azok elősegíthetik a daganatok növekedését.
Megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), hogy Magyarországon is hasonló-e a helyzet, mint a nyugati országokban. Azt írták, tény, hogy a fiatalabb korosztály körében is egyre gyakrabban jelentkeznek daganatos megbetegedések, amelyek korábban inkább az idős korosztályt jellemezték, ám ennek okainak tisztázása jelenleg kutatási fázisban van – utalva arra, amit a fentiekben már leírtunk. A fiatalok körében tapasztalható rákos megbetegedésekre az emlőrák gyakoriságát hozták fel példaként. Évente mintegy 5000 új megbetegedést és 2100-2200 közötti halálesetet tartanak nyilván. Élete során minden 8-9 nő közül egynél alakul ki. Ugyanakkor világszintű tendencia, hogy 30 éves kor felett és az idősebb, 65-70 feletti korcsoportban is nő a mellrák megjelenésének gyakorisága – írták.
Áttekintettük az Országos Rákregiszter elmúlt 15 éves adatait és nem mondható ki, hogy a fiatal betegek száma/aránya komolyan változott, egyértelműen növekedett volna. Azonban 40 év körül valóban van egy minimális növekedési tendencia, de ez csak a megbetegedések számában mutatkozik, és nem a súlyos végkifejletekben – mondta az rtl.hu-nak Dr. Mangel László, egyetemi tanár, onkológus, a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének igazgatója.
Az onkológus úgy véli, hogy ennek háttérben talán az valószínűsíthető, hogy 35-45 éves kortól egyre több ember fordul orvoshoz, ha komolyabb panaszai vannak, vagy megy el különböző szűrésekre, majd kerül az igazolt daganat további ellátásra. Persze az időben kiszűrt, korai daganatok gyógyulási esélye is sokkal jobb. Egyébként a nemzetközi szakirodalom is felveti annak a lehetőségét, hogy a kora középkorú betegek már egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a szűrővizsgálatokat. Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb országban és nagyon sok szűrési formát illetően éppen a 40-45 éves korosztályt jelölik meg, mint a szűrések indokolt megkezdésének időpontját.
Átnézték az elmúlt 10 év pécsi adatait is és nem észleltek olyan tendenciát, hogy a fiatalok száma, illetve aránya nőne. „Sőt a hozzánk forduló és kezelésben részesülő betegek aránya igen jelentős mértékben eltolódott a 60 év fölötti korosztály felé, azaz egyre több idősebb beteget tudunk eredményesen és komolyabb mellékhatások nélkül onkológiai ellátásban részesíteni” – mondta a professzor.
Azt azonban látják a tanulmányokból, hogy a fejlett világban, pl. az Egyesült Államokban mind fiatalabb életkorban jelentkeznek egyes emésztőszervi daganatos megbetegedések, például a vastagbélrák. Mangel szerint „ezen jelenség hátterében lehetnek bizonyos örökletes tényezők, de talán nagyobb szerepe lehet a már kora gyermekkortól fennálló nem megfelelő életmódnak/étkezési szokásoknak, hiszen ezen betegségek egyik rizikótényezője éppen a helytelen, rostszegény, ugyanakkor fehérjében és szénhidrátban gazdag táplálkozás, ami sokszor együtt jár a mozgásszegény életmóddal, és a korai elhízással”
Az NNGYK szerint itthon a vastagbéldaganat a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő rosszindulatú daganattípus. A megbetegedés éves szinten nagyságrendileg 6000 férfit és 5000 nőt érint, és évente 5000 fő halálozásával jár. A vastagbéldaganatok általában lassan, 10-15 éven keresztül kifejlődő rosszindulatú daganatok, jellemzően az 50-70 éves korosztályt érintik. A vastagbélrákos esetek többségét férfiaknál és nőknél is nagyjából ugyanolyan arányban 50 év felett diagnosztizálják, ezért az országos szűrőprogramban velük kezdődik a rizikócsoport alsó korhatára. Sokáig tünetmentes és már csak akkor okoz panaszokat, ha előrehaladott állapotú. A vastagbél daganatai azonban igen hatékonyan szűrhetők, a betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja az életkilátásokat és életeket menthet. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló szűrőprogramot 2018-ban indította el Magyarországon az NNGYK, amelyben az 50-70 év közötti, betegség szempontjából átlagos kockázatú férfiak és nők vastagbélszűrése történik. A vastagbélszűrés két lépcsőből áll, és nem egyenlő a kolonoszkópiával. Első lépése a székletvérvizsgálat, amely otthon elvégezhető és fájdalommentes. Fontos, hogy csak nem negatív eredmény esetén van vastagbéltükrözés, amelyet bódításban végeznek.
A szakember azt is elmondta, az orvosi, onkológiai betegségekkel kapcsolatos gondolkodás szerint az már régóta kimondható, hogy a daganatos betegségek kialakulásának rizikójában több mint 50 százalékos arányban szerepel a nem megfelelő életmód, és ha ehhez még hozzávesszük az egyéb civilizációs ártalmakat, akkor valóban komoly rizikóról beszélhetünk, és ezek a hatások nagyobb eséllyel vezethetnek daganatos megbetegedéshez, akár az 50 év alatti életkorban is. Azt is hozzátette, a daganatos betegségek többsége hosszú évek, évtizedek alatt alakul ki a szervezetünkben, ha azonban az egészségtelen életmód, mozgásszegénység már gyermekkorban fennáll, akkor meglehet, hogy ennek már 2-3 évtized múlva komoly egészségügyi hatásai lesznek.
A társadalmi, pénzügyi hatásai is komolyak lehetnek, ha egyre több a daganatos beteg. Magyarországon 2022-ben 325 milliárd forintot hívtak le az Egészségügyi Alaptól daganatos betegségek gyógyítására.
Nagyon sok daganattípus, illetve szövettani altípus előfordulási gyakorisága életkori szakaszokhoz köthető – magyarázta Mangel. Fiatalabb életkorban gyakoribb pl. a hererák, bizonyos agydaganattípusok, egyes emlőrák szövettani entitások, és csont kiindulási daganatok, illetve egyes vérképzőszervi daganatos megbetegedések. Szintén fiatalabb életkorban fordulhatnak elő az önmagában nem nagyon gyakori örökletes kórképek, itt talán mindenki ismeri az ún. BRCA+ örökletes emlőrákot. A familiárisan halmozott, örökletes daganatos megbetegedéseknél az valóban gyakran előfordul, hogy az egyes, egymást követő generációkban az örökletes daganatos betegség egyre fiatalabb életkorban jelentkezik.
A rákos megbetegedéseknél az onkológus szerint a legfontosabb az egészségtudatosság, a konzekvens panaszok esetén orvoshoz fordulás, és a meghirdetett szűrésekre való eljárás. Úgy gondolja, az lenne a legszerencsésebb, ha szinte teljesen el tudnánk kerülni a daganatos betegségek kialakulását, ezért igen fontosak az ún. primer prevenciós módszerek. Ide tartoznak pl. a dohányzás, illetve a dohányfüst kerülése, a fiatalkori HPV oltások, a túlzott napfény hatásnak való kitettség kerülése, és természetesen a már gyerekkorban megkezdett egészséges étkezés és rendszeres testmozgás. Ezért nagyon-nagyon fontos az egészséges iskolai étkeztetés (és otthon az amúgy közkedvelt, de nem egészséges nasik, vagy éppen gyorséttermi hatások kerülése), és már gyerekeknél a rendszeres testmozgás, sportolás.