A fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak 7 százalék volt szemüveges. Ma számos lehetőség van a szemromlás késleltetésére, speciális szemcsepp és lencse is lassíthatja a folyamatot.
Vészesen terjed a gyermekek körében a rövidlátás, hívja fel a figyelmet a Látás Világnapján (World Sight Day) a Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért. A Látás Világnapját 24. éve rendezik meg minden október második csütörtökén.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben például a szemüveg megváltoztathatja számukra a világot.
Világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben nőtt a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat.
Ugyanakkor ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre. Egyrészt a rövidlátóknál a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelése is fontos. Másrészt a már kialakult rövidlátásnál a progresszió - a rövidlátás fokozódásának - lassítása a feladat. A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat, hívták fel a figyelmet a szemorvosok.
A már kialakult rövidlátás esetén új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.
Egyes típusok hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52 százalékkal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60 százalékot. Összehasonlításképpen, 1960-ban ez az érték 7 százalék körül alakult.
Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak.
Ma a szakemberek már biztosan tudják, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális,környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, a rövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodás miatt alakulhat ki.
Egy 16–17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozognak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt.
A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:
A kutatások bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.
Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának, illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei.
A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések.
Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot, többek között erre hívták fel a figyelmet a szemorvosok.