Egy friss felmérés szerint minden negyedik 11–18 éves magyar fiatal túlsúlyos vagy elhízott. A fiúk vannak a legnagyobb veszélyben, miközben a napi étrendjük túl sok zsírt, sót és cukrot tartalmaz, és sok fontos tápanyagból hiányt szenvednek.
Az elmúlt években egyre több szó esett már arról, hogyan élnek, mit esznek és milyen egészségi állapotban vannak a magyar fiatalok. Erről az Economxon is többször írtunk.Egy friss, országosan reprezentatív vizsgálat most részletes képet ad a 11–18 éves korosztály táplálkozásáról és tápláltsági állapotáról. A TÉT Platform – a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékével közösen a múlt évben mérte fel a serdülőkorú magyar fiatalokat.
A kutatásban 759 fiatal vett részt táplálkozási naplóval és testmérésekkel, míg a kérdőíves adatfelvétel 812 főre terjedt ki, az eredményeket pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerinti kor-, nem-, régió- és településtípus-megoszlásnak megfelelően súlyozták.
A mérések szerint az átlagos testtömeg (tt) 57,1 kilogramm (kg), az átlagos testmagasság 164,3 centiméter, a testtömegindex pedig 20,9 kg/m² volt.
A fiatalok 9,7 százaléka sovány, 66,5 százaléka normál súlyú, 12,7 százaléka túlsúlyos, míg 11 százaléka elhízott, vagyis összességében 23,7 százalék tartozik a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy bár 2016-hoz képest csökkent a túlsúlyosak aránya 19 százalékról 13 százalékra, az elhízottaké viszont 8 százalékról 11 százalékra nőtt, ami figyelmeztető jel a szakemberek szerint.
Az energiafelvétel vizsgálata azt mutatta, hogy 2025-ben minden korcsoportban mérséklődött a napi kalóriabevitel a korábbi évekhez képest.
A makrotápanyag-arányok ugyanakkor továbbra sem ideálisak:
A hozzáadott cukor fogyasztása ugyan csökkent, de még mindig meghaladja az ajánlásokat: az átlagos napi bevitel 67,06 gramm, ami az energiabevitel 10,64 százalékát teszi ki.
Hasonlóan kedvezőtlen képet mutat a só- és koleszterinfogyasztás. A fiatalok napi átlagos koleszterinbevitele 417 milligramm (mg), a sóbevitel pedig 12,4 gramm, miközben a nátrium-kálium arány 2,0, jóval az ajánlott 0,6–0,8 érték fölött.
Az ásványianyag-ellátottság terén is vegyes a kép. A napi kalciumbevitel átlagosan 775 milligramm (mg), szemben az ajánlott 1000 mg, és a fiatalok fele nem éri el a javasolt szintet sem.
A foszforbevitel ezzel szemben magas (1196 mg/nap), ami rontja a kalcium-foszfor arányt. Cink- és magnéziumhiány a résztvevők 15 százalékát érinti, míg a vasbevitel különösen a lányoknál problémás: 60–66 százalékuknál kritikus hiányt mutatnak adatok.
Az étkezési szokások sem festenek ideális képet. A napi zöldségfogyasztás mindössze 152 gramm, a gyümölcsfogyasztás 93,7 gramm, a tej és tejtermékek bevitele 223,6 gramm naponta.
Teljes kiőrlésű gabonából 104,7 gramm, fehér kenyérből és pékáruból 157,4 gramm kerül a tányérra. Az átlagos napi folyadékbevitel 1664 milliliter, ami testtömegre vetítve 29,5 ml/ttkg.
A kutatás összképe kettős – vélik a szakemberek. Pozitívum, hogy csökkent az összenergia- és a hozzáadott cukor-bevitel, mérséklődött a zsírbevitel, nőtt a növényi eredetű élelmiszerek aránya és a folyadékfogyasztás, valamint tudatosabbá vált az étrend-kiegészítők használata.
Ugyanakkor nőtt az elhízottak aránya, továbbra is túl magas a zsír- és nátriumbevitel, elégtelen a kalciumfogyasztás, magas a koleszterinszint, és alacsony a rost- valamint vasbevitel – különösen a lányok körében.
A friss felmérés adatai is arra utalnak, hogy bár bizonyos kedvező folyamatok már elindultak a magyar fiatalok életmódjában, az egészséges táplálkozás még mindig nem vált általánossá. A számok mögött egy generáció mindennapi döntései rajzolódnak ki: az iskolai menzák, a családi minták, a reklámok és a kortársi hatások egyaránt formálják azt, mi kerül a tányérra. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a most látható pozitív trendek erősödnek-e, vagy az elhízás és a tápanyaghiányok hosszabb távon is meghatározzák a fiatalok egészségét.