Mint írják, augusztus 28-án tájékoztatta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a fővárosi új ügyeleti rendszerről az érintett fővárosi önkormányzatokat képviselő Karácsony Gergely főpolgármestert, Őrsi Gergelyt és Holopné Schramek Kornéliát, Budapest Főváros Kormányhivatalától Sára Botond főispánt, továbbá a Magyar Orvosi Kamarától Álmos Pétert, a MOK elnökét és Keczéry Attilát a MOK titkárát, fővárosi háziorvost.
A kamara korábban, még július 17-én szakmai egyeztetést tartott az érintett háziorvosokkal, gyermekorvosokkal, sürgősségi osztályokkal, kórházakkal, a rendőrséggel és a szakmai kollégiumi tagozatok képviselővel is.
A megbeszélés alapján MOK a résztvevőkkel a következő potenciális nehézségeket, megoldandó problémákat azonosította:
- A fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli.
- A tervezet 13 vegyes (felnőttet és gyermeket) ellátó pontot akar létrehozni a három gyermekellátó pont mellett. A budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. A fővárosban a ’70-es évek elején már szétválasztották a gyermekek és a felnőttek ellátását, a jelenleg dolgozó háziorvosok sosem láttak el gyermekeket munkájuk során, ez betegbiztonsági kockázatot jelent.
- A fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban (és a szakellátásban is). Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.
- Az SBO-k terhelése várhatóan növekedni fog, a sürgősségi ellátó rendszer terheltségének áttekintése és egyes pontok megerősítése szükséges.
- A háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára.
- A szakmának fontos volna a minőségellenőrzés biztosítása, belső indikátorok kidolgozása mentén.
- Szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat. Fel kell mérni, hogy hány kolléga lát el ilyen plusz feladatot.
Az orvosok támogatták, az államtitkárság nem
A problémák orvoslására augusztus elején a MOK benyújtott egy - az eddigi vidéki ügyeleti működési formától eltérő - alternatív fővárosi ügyeleti modellt az államtitkárság felé. Ennek a tervezetnek a kialakítása során a kamara figyelembe vette a július végén tartott szakmai megbeszélés tapasztalatait is, ezt a legtöbb szakmai szervezet támogatta, ahogy a budapesti háziorvosok 78 százaléka is. Ugyanakkor a javaslat az államtitkárság támogatását nem nyerte el, azonban néhány ponton a korábbi koncepciót korrigálta, közölte a kamara.
Mint írták, jelentős előrelépés, hogy az államtitkárság figyelembe vette azt a javaslatunkat, hogy gyermekeket gyermekorvosok lássanak el. Szintén kedvező változás, hogy lesz a Duna két oldalán 1-1 állandó, 24 órában működő ügyeleti pont és öt kijáró autó, valamint egy, a közterületi halottvizsgálatára specializált egység.
A MOK látja az előnyeit az ügyeleti rendszer megújításának, de a veszélyeit és a hátrányai is. A betegek érdeke az, hogy mindig megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, nem csak az ügyeletben. Az üres praxisok száma rendkívüli mértékben nő, és minden újabb, az alapellátókra hárított teher fokozza ezt a folyamatot.
A háziorvosi kar Budapesten kifejezetten idős, az ügyeleti feladatot eddig nélkülük oldotta meg a főváros, most az üres praxisok helyettesítése mellett még az ügyeletet is el kell látnia a 61 éves átlagéletkorú háziorvosoknak – közölte a kamara.
Komoly a veszély, hogy emiatt többen abba fogják hagyni a praktizálást, így a lakosság hozzáférése az egészségügyhöz tovább romlik. A háziorvosok mellett a többi érintett szakma - különösen a sürgősségi betegellátás - jelzéseit is figyelembe kell venni, megvizsgálni, és a sürgősségi ellátást megerősíteni.