Jelenleg több mint 32 ezer beteg vár az állami egészségügyben valamilyen műtéti beavatkozásra az egészségbiztosító adatai szerint. Egy év alatt több mint 4400 beteggel nőtt a térdprotézis-műtétre várakozók száma.
Január 6-án összesen 32 791 beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra az állami egészségügyben, ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatokból. 2025 január elején a három leghosszabb várólistán 27 270 beteg van. Több mint 1600 beteggel több, mint tavaly decemberben. Utóbbi betegek térd-és csípő protézisre, valamint szemműtétre várakoznak.
Összehasonlításul kiemeljük, hogy csak a térdprotézis-műtétek esetében 2024. januárjához képest egy év alatt valamivel több mint 4400 beteggel lett hosszabb a várólista.
De lássuk a friss számokat 2025-ben. Januárban az operációkra 60 napon túl várakozó betegek száma a három leghosszabb várólista esetében a következő:
Egy évvel ezelőtt vagyis 2024. januárjában a NEAK adatok szerint a 60 napon túl várakozók száma:
A friss adatok szerint az elmúlt hat hónapban a leghosszabb átlagos tényleges várakozási idő térdprotézis-műtétnél 655 nap volt, ezt a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház betegeinek kell kivárni. A 60 napon túl várakozó betegek száma 736.
Csípőműtétre Nyíregyházán kellett az elmúlt fél évben a legtovább várni, átlagosan 376 napot. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban most 247 beteg áll sorban a műtők ajtaja előtt. Ugyanakkor a fővárosi Uzsoki utcai kórházban pörögnek a csípőműtétek, bár 1500-nál is többen várnak, de az átlagos tényleges várakozási idő az elmúlt hat hónapban 133 nap volt.
Jelenleg összesen kilenc területen vezet az egészségbiztosító kötelező várólistát, ahol a 60 napon túl várakozó betegeket sorakoztatják fel. Ezek a beavatkozások többek között a szív elektrofiziológiai vizsgálatai, a csípő-és térdprotézis műtétek, a gerincstabilizáló műtétek, a mandulaműtétek, a prosztata műtétek és a szürkehályog-műtétek.
Emellett még kapacitáshiány miatt is várakozni kell a betegeknek a műtők ajtajában. Például epekőműtétre, sérvműtétre, szaruhártyaműtétre, vagy az ortopédia területén kisebb és nagyobb beavatkozásokra. Itt összesen tíz csoportban vannak várólisták, olvasható NEAK adatbázisában.
Valami nagyon nincs rendben a várólistáknál, erről Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója beszélt a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság decemberi konferenciáján. A főigazgató megerősítette, hogy havonta 200 ezer ellátási esemény ragad benn az ellátórendszerben, aminek nem csak közvetlen hatása van, de olyan is, ami majd később jelenik csak meg. A várólisták csökkentéséhez a pénzbeli segítség nem elég, úgy fogalmazott Kiss Zsolt, hogy tragédia a rendszerben, hogy a várólista csökkentésre rendelkezésre álló ötmilliárd forint forrásból kétmilliárd forint 2024-ben is beragadt az ellátórendszerben. A működő kórházi ágyak tekintetében pedig történelmi mélyponton vagyunk, összességében 50 százalékos volt az ágyak kihasználtsága, ezért komoly strukturális átalakításra van szükség, tette hozzá a főigazgató.
Idén plusz 150 milliárd forint növekmény szerepel az egészségügyi költségvetésben, ami havonta plusz 12,5 milliárd forintot jelent a kórházak számára. Kiss Zsolt szerint az utólagos kórházkonszolidáció nem eredményes. Márpedig az idei évet is több mint 127 milliárd forint tartozással indítják az intézmények, erről itt írtunk bővebben.
Nem a pandémia miatt nő a várólistákon a betegek száma, és nem is a humánerőforrás gondok miatt, erre jutott Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott az elemzésében, ami a csípőprotézis-műtéteket vette górcső alá.
Példaként említette, hogy manapság 300 kolléga fél vagy egy műtétet produkál havonta. Van olyan orvos, aki hetente egy műtétet végez, ők azok egyébként, akik rutinosan operálják a csípőprotéziseket. Ha ez a 178 orvos mostantól nem heti egy, hanem két műtétet végezne, akkor ez több mint kilencezer műtétet jelentene évente, és a várólistákat le is lehetne dolgozni. Kiemelte, nem csak humánerőforrás gond van az egészségügyben, hanem valami egészen mással állnak szembe, új világra ébredtünk, ahol új motivációkra van szükség, emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza