A pénzügyminiszter szerint amiért ma számon kérik az egészségügyi kormányzatot, az pont abból az időből eredeztethető, amikor szakemberek tömegével hagyták el a pályát 2010 előtt.
A 2010-es kormányváltás óta mintegy 30 ezermilliárd forint jutott az egészségügyre, az idei költségvetésben pedig 3200 milliárd forint jut az ágazatra, ami 2 ezer milliárddal több, mint 2010-ben volt – közölte a pénzügyminiszter kedden.
Varga Mihály az Észak-budai Szent János Centrumkórház budai traumatológiai centrumának átadóján azt mondta, az ágazatot 2010-ben komoly problémákkal vette át a kormány:
A feje tetejéről a talpára kellett állítani az egészségügyet – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy elkezdődtek az infrastrukturális fejlesztések, az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése, továbbá hazai egészségipari beruházások indultak.
Varga Mihály emlékeztetett: a 2010 előtti kormányok 600 milliárd forintot elvontak az ágazattól, megszűnt 16 ezer kórházi ágy, és a „szociális érzékenységet zárójelbe téve” egyre inkább piaci szereplővé akarták tenni az egészségügyet, aminek szimbolikus pontja a vizit- és napidíj bevezetése volt. Ebben az időszakban háromezer orvos és hatezer szakdolgozó hagyta el az egészségügyet.
Varga Mihály szerint amiért ma számon kérik az egészségügyi kormányzatot, az pont abból az időből eredeztethető, amikor szakemberek tömegével hagyták el a pályát, mert ezek hatása a mai napig érezhetők. Kiemelte, hogy
„Aki letagadja ezeket a fejlesztéseket, az egy másik országban él“ – fogalmazott, hozzátéve: ezek a beruházások komoly erőforrásokat kívántak, de ahhoz, hogy az egészségügy biztonságosan tudjon működni, szükség volt rájuk. Évtizedes lemaradást kellett pótolni az orvosi bérek területén is, és mind az orvosoknál, mind a szakdolgozóknál jelentős béremelés történt.
Varga Mihály kitért a fővárosi egészségügyi fejlesztésekre is, mint mondta: 2017-től elindított Egészséges Budapest Program (EBP) keretében Budapest és a központi régió kórházfejlesztéseire került sor. Évente 10 milliárd forintot kap a főváros ezekre a célokra.
Ami a Szent János kórházban történik, az egy évtizedes folyamat, a régi épületek rekonstrukciója, a 32 szakrendelő megújítása, a Kútvölgyi úti klinikai tömb rekonstrukciója és a nővérszálló megépítése folyamatos kihívást jelent. Csak akkor tudják ezeket a fejlesztéseket folytatni, ha a gazdaság olyan állapotban van, ami lehetővé teszi az erőforrások biztosítását.
A világgazdaság nehéz időszakon van túl. Az energiaválság, a háborús szankciók mind hatottak a gazdaság teljesítésére, de a működőképességet biztosítani tudják úgy is, hogy az eddigi eredményekből – család- és rezsitámogatás, nyugdíjak kifizetése – sem lépnek vissza. Varga Mihály közölte:
A 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás ellenére is van mozgástere a kormánynak, ebben az évben kétezermilliárd forintnyi beruházást valósítanak meg.
A magyar gazdaság ebben az évben visszatér a növekedési pályára, az első félévben már 1,5 százalékos volt a növekedés. A kormány 3-3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és azon dolgoznak, hogy hogyan lehet e szint fölé emelkedni – tette hozzá Varga Mihály.
Bízhatunk abban, hogy a magyar gazdaság erősödő növekedése egyre több és szélesebb körű egészségügyi beruházáshoz járulhat hozzá – jegyezte meg a tárcavezető.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára azt mondta: az EBP-ben 133 milliárd forint kormányzati forrást biztosított az állam, amit kiegészített a koronavírus-járvány alatt kezdődött kórházfelújítási program közel 100 milliárd forint értékben. Takács büszke arra, hogy a Szent János kórházban összességében eddig 300 ezer négyzetmétert újítottak meg, és egyben gratulált a kórházvezetésnek, hogy a felújítások alatt folyamatos volt a betegellátás.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza