A praxisjog intézménye és az önkormányzati érdekek ütközése került a középpontba Horváth Ákos XIII. kerületi háziorvos esete kapcsán. A Népszava írása.
Horváth Ákos – aki húsz év után kényszerült elhagyni körzetét egy elhúzódó szerződésmegújítási vita következtében – a kollégái nevében is rugalmasabb rendelési időt és a praxisüzemeltetési díj elengedését szorgalmazta. Az önkormányzat szerint az orvos kevesebb rendelési órát akart, amit ők a lakosság érdekeire hivatkozva elutasítottak. Bár az orvos végül aláírta volna a többi kollégája által elfogadott verziót, a kerület vezetése addigra már kezdeményezte a helyettesítés kijelölését, és január elején felszólította a rendelő kiürítésére. A 2600 fős körzetet felosztották. Az orvos így nemcsak munkáját, hanem a korábban milliókért vásárolt praxisjogát is elveszítheti, ha fél éven belül nem talál az önkormányzat számára is elfogadható vevőt.
A szakma szerint az eset rávilágít a háziorvosi rendszer kritikus állapotára. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban „védetté” nyilváníthatott vitás körzeteket, de a kötelező tagság megszűnésével ez a védelem erejét vesztette.
Mindeközben Magyarországon a betöltetlen praxisok száma már 1000 felett van. Sok körzet eladhatatlan: a fiatal orvosok hiánya és a kedvezőtlen finanszírozás miatt a praxisjog vagyoni értéke devalválódott. Az ellátás fenntarthatósága veszélyben van, mert a működő orvosok közül is mintegy ezren 70 év felettiek, tömeges visszavonulásuk esetén az alapellátás összeomolhat.
A szakértők szerint az önkormányzatok gyakran nem érdekeltek a praxisjog értékesítésében, mivel egy helyettessel könnyebben alakíthatnak ki számukre kedvező feltételeket, mint egy tulajdonjoggal rendelkező állandó orvossal – derül ki a Népszavaírásából.