Uniformizálják az egészségügyet

Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Kásler Miklós sokat sejtető, ám kevés konkrétumot fölfedő nyilatkozatai ellenére a Népszava által megkérdezett szakértők sem tudják, hogy pontosan hol és mi készül, illetve annak mi a célja, van-e határideje. A kormányzati szándékokról legfeljebb abból az akcióból sejthetünk meg valamit, hogy – eddig szokatlan módon – megszólították az ágazatban dolgozókat is. Mintegy 140 ezer dolgozó, köztük az intézmények vezetői, az orvosok, a szakdolgozók, a gyógyszerészek, a háziorvosok kaptak egy kérdéssort - írta a lap.

A tárca több mint fél tucat területtel kapcsolatban kéri a válaszadókat, hogy egy ötfokú skálán osztályozzák: mennyire tartják támogatandónak például az intézmények még erősebb centralizációját, a miniszter irányítói jogköreinek erősítését.

Úgy tudjuk, a reform döntéselőkészítői a közfinanszírozott ellátásokat egyértelműen továbbra is adóforintokból állnák, nincs jele annak, hogy külső forrásokat, például biztosítói pénzeket vonnának be. Ezzel párhuzamosan  Egyetlen hivatal irányíthatná a szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését éppúgy mint a személyzeti politikáját. Úgy tudjuk szó van arról is: a kórházi ellátást úgy szerveznék újjá területi egységenként, hogy ahhoz hozzátartozzon a szak- és alapellátás is.

Az egységes állami egészségügy felállításának terve indokolhatja a kérdőívnek azt a kérdését: „Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?” A lap úgy tudja, a Pintér Sándor által létrehozott „bér és hálapénz bizottság”, amelyet maga Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke vezetett, már leadott javaslatai érintik ezt a kérdéskört: egy tisztes béremelés feltételeként elfogadható lenne ez a megkötés is. Továbbiak a cikkben