Újra kell írnunk a jövőt, komoly krízis fenyegeti Magyarországot

Az előrelépések ellenére, a rák továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelent Magyarországon. Négyből egy korai haláleset Magyarországon valamilyen daganatos betegség miatt következik be – írja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) abban a tanulmányban, amit országspecifikusan a rák egészségre, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásainak mérsékléséről készített Magyarország kapcsán.

Az OECD tanulmánya szerint a rák költségei várhatóan növekedni fognak a jövőben. Először is a daganatos megbetegedések kockázata nő az életkorral. Magyarország népessége öregszik, ezért 2023 és 2050 között a rákra fordított egy főre jutó egészségügyi kiadások 55 százalékkal nőhetnek majd, minden más tényező változatlansága mellett.

Valamint arra is felhívja a világszervezet a figyelmet, hogy ha az emberek hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig igényelnek kezelést is, és ha meg is gyógyulnak egy daganatos betegségből, az újra kialakulhat náluk. Ez pedig további 27 százalékkal növelheti a rákkal kapcsolatos költségeket. Bár évről évre egyre több új gyógyszer és terápia jelenik meg, a gyógyszerek és technológiák magasabb kezelési költségei tovább növelhetik az E-alapok összköltségeit.

A rák legfőbb kockázati tényezőivel kapcsolatos fellépés számos előnnyel járna az OECD szerint. A rizikó faktorok között említik a szakemberek a dohányzásról való leszokást, az alkoholfogyasztás csökkentését, az egészséges táplálkozást és a testmozgás fontosságát, a túlzott napozás elkerülését, a fertőzések megelőzését, és a rendszeres szűrővizsgálatok is segítenek a rák korai felismerésében és kezelésében. 

Ha ezeken tényezőkön javítani tudnának a magyarok, akkor meg lehetne előzni az összes rákos megbetegedés mintegy 11 százalékát és 16 százalékkal kevesebb rák okozta korai halálozás történne. Márpedig ma Magyarországon az OECD rákügyi országprofilja szerint a daganatos betegek halálozása 32 százalékkal meghaladja az uniós átlagot, erről itt írtunk bővebben.

A becslések szerint évente összesen 11 700 korai haláleset következik be rák miatt, és a lakosság átlagos várható élettartama 2,3 évvel lesz alacsonyabb, mintha nem lenne rák.

Ha Magyarországon a lakosság gyakrabban járna szűrővizsgálatokra, korábban kapnának diagnózist a betegek, akkor a rákkezelések is hatékonyabbak lennének és hamarabb elérnénk az OECD-ben és az EU-ban megfigyelt legjobb túlélési arányt.

• Meg lehetne előzni minden harmadik korai rákos halálesetet;
• Tíz hónappal növelni lehetne a népesség átlagos várható életéveit;
• 3700 teljes munkaidős munkavállalóval lenne több a munkaerőpiacon;
• 1,7 százalékkal növelné az általános egészségügyi kiadásokat;

Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében uniós átlag felett van a rákos megbetegedések becsült incidenciája és a daganatos halálozás is. A legtöbb magyar beteg tüdő-és vastagbélrák, valamint mellrák miatt hal meg, ez derül ki az OECD még év elején megjelent rákügyi országprofiljából. Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.

A HPV elleni oltásokkal jól állunk

A HPV elleni védőoltás megvédheti a jövő generációit a méhnyakráktól Magyarországon, a humán papillomavírus (HPV), azaz méhnyakrák elleni védőoltás magas lefedettségi aránya, elegendő nyájimmunitást biztosít a célzott HPV-típusok összes fertőzésének megszüntetéséhez – írja az OECD a tanulmányban. A védőoltás optimális szintjének elérése megelőzheti a méhnyakrák okozta korai halálozások 89 százalékát, és évente 2,5 milliárd forinttal csökkentheti a rákellátásra fordított egészségügyi kiadásokat.

Magyarországon a HPV oltást iskolai kampányoltás keretében igényelhetik a szülők a gyermekeik számára. A HPV elleni védőoltás igénybevételi aránya a leányok körében évek óta 80 százalék körüli, a fiúknál közel 70 százalék. A leányok 80 százalék körüli igénybevételi arányával Magyarország továbbra is Európa élvonalába tartozik a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint.

Fontos a rendszeres szűrés

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Magyarországon évente hét-nyolcezer új mellrákos esetet diagnosztizálnak. A betegek túlélési esélye eléri a 75 százalékot. Egy friss kutatás adatai szerint, amíg 2012–2019 közötti a nők mammográfiás átszűrtsége és átvizsgáltsága 48,1–51,5 százalékos sávban volt, addig a 2020–2021-es szűrési ciklusra 31,8 százalékra csökkent. Ezen belül az átszűrtség a 30,3–31,2 százalékos sávból 20 százalékra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7–20,7 százalékos sávból 11,8 százalékra mérséklődött. Mind a szűrési és mind a diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat Magyarországon.

Ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy a szervezett szűrésen részt vevő nőknél 60 százalékkal alacsonyabb az emlőrák miatti halálozás kockázata a diagnózist követő 10 éven belül. 

2022-ben Magyarországon a nőknél regisztrált új daganatos megbetegedések száma körülbelül 14 ezer volt. A leggyakoribb daganat a mellrák volt, amely az esetek csaknem negyedét tette ki, ezt követte a tüdőrák 14 százalékkal. Az Európai Rákinformációs Rendszer becslései szerint a magyar nők rákincidenciája 528 eset volt 100 ezer nőre vetítve, ami 8 százalékkal meghaladja az Európai Unió (EU) átlagát, mert az unióban 488 eset jutott 100 ezer lakosra.