Fenti címmel ezúttal a medicalonline közölt cikket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Emlékeztetőül a Szolgálati jog(v)iszonyról rendezett II. online konferenciát itt lehet megtekinteni.
Az idézett cikk az alábbiakban teljes terjedelmében elolvasható.
Bizonytalanságot keltett az ágazatban dolgozók körében az októberben megjelent, az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvény. A hozzá kapcsolódó kormányrendelet, amely a munkaügyi feltételeket volt hivatott rendezni, úgy tűnik, még nagyobb káoszt okozott.
Az máig nem derült ki, hogy milyen egészségpolitikai vagy munkajogi céllal került terítékre az új jogállás rapid bevezetése éppen a koronavírus-járvány idején, hiszen a közalkalmazotti jogviszony felülvizsgálata egy évtizede van napirenden. Ezekkel a szavakkal vezette fel előadását dr. Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi karának adjunktusa az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által Egészségügyi jog(v)iszony címmel szervezett videokonferencián. Mint a munkajogász megjegyezte, a jogalkotói szándékról szakmai egyeztetés nem volt, a kormányzati szándékokról a szakma is csak akkor szerzett tudomást, amikor a Magyar Közlönyben kihirdették az új szabályozást.
Az egészségügyben dolgozók munkaügyeit jelenleg összesen öt vonatkozó jogszabály és rendelet szabályozza, amelyek egymással nem koherensek, számos, a munkavállalók körében felmerülő kérdésre az ellentmondások miatt nem lehet választ adni, ami jogalkotási hiba – állapította meg az adjunktus. Biztos pont, hogy a jelenleg állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozókat 2021. március 1-jétől csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban lehet foglalkoztatni. A jogalkotói törekvés a jelenleg sokszínű rendszer egységesítése, hiszen a dolgozók ma még közalkalmazottként, vállalkozói szerződéssel, megbízással, vagy önkéntesként is foglalkoztathatóak az ágazatban.
Nem érinti a jogszabály bevezetése a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottakat és az önkéntes segítőket sem, ám személyes közreműködői jogviszony kizárólag az országos kórház-főigazgató engedélyével tartható fenn, ellátási szükséglet esetén. Nem született átmeneti szabály arra vonatkozóan, hogy ezeket a szerződéseket meg kell-e hosszabbítani – magyarázta Kártyás Gábor, aki szerint a munkáltatónak (OKFŐ) kellene rendeznie ezt a helyzetet.
Sötét folt a szabályozásban, hogy mi vonatkozik azokra az orvosokra vagy szakdolgozókra, akik egyéni vállalkozóként, megbízással látják el a betegeket. Ezek a foglalkoztatási formák március 1-jétől nem maradhatnak fent, ám arról nem rendelkezik a törvény, hogy miként alakulnak át. A munkajogász szerint feltételezhető, hogy a munkaadóval történő egyeztetés során dőlhet el, hogy az érintettek szolgálati jogviszonyban vagy közreműködőként dolgoznak tovább.
Az alkalmazottakat írásban kell tájékoztatni a március 1-jével beálló változásokról, és meg kell kapniuk az új munkaszerződésük tervezetét is. Arról rendelkezett a jogalkotó, hogy úgy a tájékoztató mint a munkaszerződés tartalmáról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője dönt, ám határidőt erre nem szabtak ki. Az érintett február 28-áig gondolkodhat azon, hogy aláírja-e az új szerződését. Amennyiben úgy dönt, hogy az abban foglaltakat nem fogadja el, automatikusan megszűnik a jogviszonya. A munkajogász felhívta a figyelmet arra is, hogy annak nincsen jelentősége, hogy január első, vagy február utolsó napján írja alá a szerződést a dolgozó, az új jogviszony kezdete mindenképpen március 1-je, függetlenül a szerződés elfogadásának időpontjától.
Búcsúpénz jár annak, aki az új szerződést nem írja alá – folytatta a szakember a jogértelmezést, jelezve, hogy a természetben igénybe nem vett szabadságot is meg kell váltania munkáltatónak. A végkielégítés azonban nem a közalkalmazotti jogviszony (Kjt.) szerint jár a kilépőknek, annál lényegesen rosszabb feltételeket állapítottak meg. A húsz évnél kevesebb szolgálati jogviszonnyal rendelkezőknek egyhavi fizetés jár, még akkor is, ha csupán hat hónapot töltöttek el az egészségügyben. Maximum 3 havi bérét kaphatja meg az a munkavállaló, aki több mint 30 éve dolgozik a betegágy mellett. Felmentési idő nincs, a jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.
Kettős jogviszonyt engedélyez az új szabályozás az egyetemi alkalmazottak esetében, a klinikákon dolgozók az oktatási tevékenységükre vonatkozóan megtarthatják közalkalmazotti státuszukat, azonban a gyógyító munkára vonatkozóan kötelezően létre kell hozni az új jogviszonyt. Az egyházi intézménynek fenntartói dönthetnek arról, hogy alkalmazzák-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokat.
Az intézményvezetők, orvos-, ápolási és gazdasági igazgatók munkaszerződése tartalmazza, hogy a munkáltató bármikor visszavonhatja a vezetői megbízást. Amennyiben ez megtörténik, a korábbi munkakörében kell foglalkoztatni az érintettet. Ha erre nincs mód, a képzettségének megfelelő munkát kell biztosítani számára. Kártyás Gábor itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a szabályozás ebben a vonatkozásban meglehetősen laza, ami kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Egy orvos végzettségű korábbi vezetőt akár olyan munkával is meg lehet bízni, amelynek ellátásához csak érettségi szükséges. Ha pedig az áthelyezést nem fogadja el, megszűnik a munkaviszonya.
Jogalkotói bizalmatlanságra utal az összeférhetetlenségi szabály, hiszen például arról, hogy az alkalmazottja vállalhat-e másodállást, nem a megyei kórház vezetője, hanem a felette álló országos intézet igazgatója dönt, akinek viszont az országos kórház-főigazgatóhoz kell irányítania ezeket a kérelmeket.
Szolid díjazással kötötték össze az ugyancsak januártól bevezetendő minősítési rendszert. A minősítés eredménye alapján munkáltató javaslatot tesz illetményemelésre, ám ha azt az orvos nem fogadja el, a munkaviszonyát fel kell mondani.
Januárban és februárban az eddigi szabályok szerint járnak a pótlékok az orvosi bértábla hatálya alá tartozó orvosoknak (gyógyszerészeknek, nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek). Ezt követően az országos kórház-főigazgató fogja meghatározni az illetményen felül járó juttatások körét és összegét. Ugyancsak az OKFŐ vezetője állapítja meg az ügyeleti díjakat a törvény hatályba lépését követően – derült ki a munkajogász szavaiból.
Átmeneti, a veszélyhelyzetre vonatkozó rendeletet is elfogadott a kormány november végén, eszerint az egészségügyben dolgozók február 8-áig (a rendelet ekkor hatályát veszti) nem mondhatnak fel, az állami szolgáltató vezetőjének megbízása pedig egyoldalúan, indoklási kötelezettség nélkül visszavonható. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendeletben foglaltakra már dr. Horváth István, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense hívta fel a figyelmet, ahogyan arra is, hogy az új év első napján életbe lépő jogállási törvény hatálya alá tartozó intézményekben kollektív szerződések hatályukat vesztik.
szerző: Tarcza Orsolya
forrás: MedicalOnline