A Stanford, a Harvard, valamint a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) együttműködő Broad Institute kutatói egy természetben előforduló, baktériumokat megfertőző (bakteriofág) vírus genetikai állományát használták mintaként, majd mesterséges intelligenciával több ezer új vírusgenomot terveztek.
Mesterséges intelligencia segített a természetben nem létező vírusok működőképes létrehozásában az amerikai kutatóknak – derült ki a Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból.
Az Evo1 és Evo2 nevű MI-modelleket használták a kísérlethez, a legígéretesebbnek ítélt változatok közül 302-t laboratóriumban is előállítottak és megvizsgáltak, közülük végül 16 bizonyult működőképesnek - írta az MTI.
A mesterségesen létrehozott vírusok keveréke a természetben előforduló vírusoknál is hatékonyabban pusztította az emberekben és állatokban is megjelenő E. coli baktériumokat - derült ki a vizsgálatokból.
A kutatók szerint az eljárás új lehetőségeket nyithat olyan bakteriofág-terápiák kifejlesztése előtt, amelyeket a gyorsan változó kórokozók ellen is alkalmazni lehetne. A módszer különösen ígéretes lehet az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok elleni küzdelemben.
Thomas Inglesby és Moritz Hanke, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának szakértői a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban kifejtették: már nem az a kérdés, hogy lehet-e generatív mesterséges intelligenciával vírusgenomokat tervezni, hanem az, hogy a technológia alkalmazható-e olyan módon, hogy ne okozzon súlyos károkat. Hangsúlyozták, nem szabad folytatni a kutatásokat a betegségek okozására képes új vírusok területén.
A mostani kísérlet nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, mivel a létrehozott bakteriofágok kizárólag baktériumokat fertőznek meg
– nyilatkozta Fatemeh Vafaee, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) biomedicinális MI-kutatással foglalkozó professzora az al-Dzsazírának. Szerinte az eredmény jelentőségét az adja, hogy bebizonyosodott:
Mesterséges intelligenciával lehetséges működő vírusokat tervezni
Tom Ellis, a londoni Imperial College szintetikus genomtervezéssel foglalkozó kutatója figyelemre méltónak nevezte az elért eredményt, de hangsúlyozta, hogy nem szabad túlbecsülni a jelenlegi technológiát. A kísérlethez használt bakteriofág genomja rendkívül kicsi, és az ilyen vírusok jól tűrik a genetikai változásokat. Összehasonlításképpen a Covid–19-et okozó koronavírus genomja hatszor hosszabb, egy ilyen összetettebb vírus megtervezése pedig nagyságrendekkel nehezebb feladat lenne.
Hsu Li Yang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem közegészségügyi professzora szerint az eredménytől független még a megfelelő tudományos háttérrel sem fog tudni bárki könnyedén veszélyes vírusokat előállítani. A mesterséges intelligenciával végzett tervezést követő laboratóriumi munka továbbra is komoly szakértelmet és infrastruktúrát igényel - tette hozzá.
BBC-nek nyilatkozva A BBC-nek adott nyilatkozatában szintlépésnek nevezte az eredményt Brian Hie, a Stanford Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik vezető kutatója, mely új gyógyszerek és terápiák kifejlesztését segítheti.
Marc Güell, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem szintetikus biológiai laboratóriumának professzora kiemelte, hogy a technológia hasznosnak bizonyulhat a genetikai betegségek kezelésére használható enzimek és immunterápiás antitestek kifejlesztésében is.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza