Megtört az évek óta tartó emelkedő trend: 2025-ben már kevesebb aktív orvos dolgozott Magyarországon, mint egy évvel korábban. A KSH friss adatai is azt mutatják: a fogyó szakemberállomány, a növekvő betegforgalom egyre nagyobb probléma az egészségügyi ellátórendszer számára.
Tavaly megtört az orvoslétszám évek óta tartó emelkedése: 2025-ben az aktív orvosok száma 2,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A vizsgált évben összesen 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással Magyarországon, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évről készült összefoglaló elemzéséből.
A dolgozó orvosok több mint fele középkorú, vagyis 35 és 64 év közötti. Bár a nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévet betöltött orvosok aránya 2,6 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, még mindig a teljes állomány ötödét adják azok, akik nyugdíjaskorúként is dolgoznak.
Az orvostársadalom korösszetétele is átalakulóban van: a 35 év alatti, valamint a középkorú orvosok aránya egyaránt 1,3 százalékponttal emelkedett. A szakmában továbbra is a nők vannak többségben, 2025-ben közel másfélszer annyi női orvos dolgozott, mint férfi. Ugyanakkor mindkét nem esetében csökkent az aktív orvosok száma: a férfiaknál 2,6, a nőknél 2,2 százalékos visszaesést regisztráltak.
Az orvosellátottságban továbbra is jelentős területi különbségek vannak. A legkedvezőbb helyzetben Budapest, valamint Csongrád-Csanád, Baranya és Hajdú-Bihar vármegye van, ahol tízezer lakosra több mint 63 orvos jut.
A rangsor másik végén Nógrád vármegye áll, ahol ugyanez a mutató mindössze 21, vagyis az országos élmezőnyhöz képest harmadannyi orvos áll a lakosság rendelkezésére.
A magyarok többsége is ugyanazt érzi, amit a statisztikai adatok tükröznek. Vagyis, hogy túl sokat kell várni egy-egy vizsgálatra vagy műtétre az állami ellátásban.
Az Economx megbízásából készített Pulzus-kutatás eredménye szerint is tízből hét ember már legalább egyszer szembesült a vártnál hosszabb várakozási idővel, miközben egyes szakrendelésekre akár három hónapot is várni kell. Erről itt írtunk bővebben.
Az adatok szerint elmúlt év szinte mindenütt további romlást hozott: lakosságarányosan valamennyi vármegyében csökkent az orvosok száma. A legnagyobb visszaesést Komárom-Esztergom, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték, ahol a csökkenés meghaladta a 6 százalékot. Mindez arra utal, hogy az orvoshiány már nem csupán a hagyományosan hátrányos helyzetű térségek problémája, hanem egyre több régióban okoz gondot a szakemberek megtartása és utánpótlása.
2025-ben közel 53 ezer orvosi szakképesítést tartottak nyilván, a fogorvosi szakvizsgákkal együtt pedig a szakképesítések száma meghaladta a 62 ezret. Ez nem az orvosok számát jelenti, hiszen egy szakember több szakvizsgával is rendelkezhet.
Miközben a tíz legnépesebb szakterületen összességében 3,1 százalékkal csökkent a létszám, az általános orvosi képesítéssel rendelkezők száma 2,9 százalékkal nőtt. Ennek hátterében elsősorban a még szakvizsga előtt álló fiatal orvosok magas száma áll.
A legnagyobb visszaesés a foglalkozás-orvostan, a háziorvostan és a sebészet területén volt, ahol a létszám több mint 7 százalékkal csökkent. Közben érdekes fordulat történt a szülészet-nőgyógyászatban: a szakterületen dolgozó nők száma egy év alatt közel 10 százalékkal nőtt, miközben a férfiaké csökkent. Ezzel megfordult az elmúlt évek trendje: míg korábban a sebészek száma meghaladta a szülész-nőgyógyászokét, 2025-re ismét ez utóbbi szakterületen dolgozott több orvos.
A várólisták sem rövidülnek, legutóbb júniusban írtunk arról, hogy tovább romlott a helyzet az állami egészségügyben: a három leghosszabb várólistán már 35 623 beteg szerepel, ami közel 21 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A csípő- és térdprotézis-műtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra várók száma ismét emelkedett, miközben egyes kórházakban akár több mint két évet is várni kell egy beavatkozásra.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) adatai szerint 2026 márciusában Magyarországon 6373 háziorvosi praxis működött, ezek közül 5352 volt betöltve, míg 1021 praxis üresen állt. Ez országosan 16 százalékos hiányt jelent.
A KSH szerint is folytatódott a háziorvosi alapellátásban a kedvezőtlen tendencia. Tavaly összesen 5371 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 1,8 százalékos csökkenést jelentett.
A visszaesés különösen a gyermekellátást érintette, a házi gyermekorvosok száma ugyanis 3,8 százalékkal mérséklődött.
Bár a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma csökkent, országos szinten a lakosságarányos ellátottság érdemben nem változott. Területi bontásban ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek láthatók: tízezer lakosra Pest vármegyében jut a legkevesebb, Baranya vármegyében pedig a legtöbb háziorvos és gyermekorvos.
Az elmúlt évben Zala és Veszprém vármegyében javult leginkább az ellátottság, míg Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint Budapesten romlott a legnagyobb mértékben a helyzet. Ezeken a területeken a lakosságarányos orvoslétszám több mint 3 százalékkal csökkent.
A háziorvosok és házi gyermekorvosok fogyatkozó száma a betegek oldaláról is egyre inkább érezhető. Tavaly egy orvosra átlagosan 13 410 betegmegjelenés jutott, ami 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A legnagyobb terhelés továbbra is a keleti országrészben jelentkezett: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy háziorvosra jutott a legtöbb beteg. Ezzel szemben Budapesten jóval kedvezőbb a helyzet, a fővárosi orvosok betegforgalma jelentősen elmarad az országos átlagtól.
A növekvő terhelés különösen a gyermekellátásban szembetűnő. Míg a felnőtt háziorvosoknál mérsékeltebb emelkedést mértek, addig a házi gyermekorvosok esetében közel kétszer akkora ütemben nőtt a betegforgalom. Több vármegyében is jelentősen emelkedett az egy gyermekorvosra jutó esetszám, ami arra utal, hogy a szakemberhiány következményei ezen a területen egyre markánsabban jelentkeznek.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza