A COPD hazánkban akár 500 ezer embert is érinthet, ám sokan csak előrehaladott állapotban fordulnak orvoshoz. Bár a betegség nem gyógyítható, a korai diagnózis és a megfelelő terápia jelentősen lassíthatja az állapotromlást és javíthatja az életminőséget, hívják fel a figyelmet szakorvosok.
A dohányzás a COPD egyik fő okozója, mégsem csupán az idős dohányosok betegsége – egy olyan népbetegség, amely Magyarországon – becslések szerint – több mint félmillió embert érinthet. A már kialakult COPD ugyan nem gyógyítható meg, de a megfelelően megválasztott kezelés segíthet a tünetek enyhítésében, a betegség előrehaladásának lassításában és az állapotromlás megelőzésében.
A COPD napjainkra a harmadik leggyakoribb vezető halálozási ok, melynek következtében 3,5 millió ember hunyt el, de a Egészségügyi Világszervezet (WHO) prognózisa szerint 2030-ra már minden harmadik ember haláláért lesz felelős a betegség. Ezúttal a „Ha elfogy a levegő – gondolj COPD-re!” („Short of breath? Think COPD”) a világnap mottója, amely a betegség hosszú lappangási idejére hívja fel a figyelmet.
A COPD egy tartós légzőszervi tünetekkel járó, visszafordíthatatlan légúti betegség, amely nemcsak az érintettek, hanem a családtagjaik és az egészségügyi rendszer számára is komoly terhet jelent. Abban, hogy a COPD ennyire súlyos, sőt, sokak számára halálos kimenetelű betegség lehet, fontos szerepet játszik, hogy a betegek sokáig nem fordulnak orvoshoz, így késői a diagnózis, és késve indul el a megfelelő terápia alkalmazása is.
Magyarországon 180-200 ezer embert tartanak nyilván COPD-betegként a tüdőgondozók adataira támaszkodva, ám a szakértői konszenzus szerint valójában 500-600 ezren lehetnek az érintettek – vagyis a COPD ugyanolyan népbetegség hazánkban, mint a magas vérnyomás vagy cukorbetegség, azaz tömegeket érint.
Ez pedig az élet minden szintjén kifejti a hatását: a COPD-s betegek átlagosan 54 évesen vonulnak korai nyugdíjba, ellátásuk pedig jelentős terhet ró a családtagokra és az egészségügyre.
Sajnos, még mindig nagyon sokan túl későn fordulnak orvoshoz, túl sokáig nem vesznek tudomást a tünetekről. Bár, orvosi tanácsot kérni soha nem késő, de a COPD esetében a késlekedés különösen súlyos következményekkel járhat.
A nemzeti COPD-regiszterben gyűjtött adatok, a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) 2026 legfrissebb ajánlásait a napi gyakorlatba átültető háziorvosi praxisközösségek és a légzésfunkciós vizsgálatok a betegségmegelőzés és a hatékony terápia kulcsát jelenthetik a jövőben.
A hazai orvostársadalom folyamatosan követi a nemzetközi ajánlásokat és azokat – a lehetőségek szerint - késlekedés nélkül át is ültetik az ellátás gyakorlatába. A legújabb terápiás algoritmusokat követve a szakorvosok célzott kezeléseket tudnak ajánlani. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő terápia, a rehabilitációs programok és a rendszeres kontroll akár felére is csökkenthetik a fellángolások számát és lassíthatják az állapotrosszabbodást.
Egy lassan ketyegő bomba, amit megfelelő terápiával hatástalanítani lehet
A háziorvosok pusztán a tünetek alapján még nem biztos, hogy fel tudják állítani a diagnózist. A légzésfunkció-vizsgálat (spirometria) segíthet a leginkább azonosítani a betegséget, ám a végső szó a tüdőgyógyász szakorvosé, aki egyéb vizsgálatokat - mellkasröntgen vagy CT, vérvizsgálat – is elvégeztet.
A COPD felismeréséhez elengedhetetlen a beteg tájékozottsága, hogy ismerje fel a betegség tüneteit, és forduljon azonnal háziorvoshoz vagy szakorvoshoz. A későbbi terápia is csak a beteg együttműködésével lehet eredményes – mondta Szilasi Magdolna, tüdőgyógyász, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. Felmérések azt mutatják, hogy a betegek csupán 18 százaléka tartja be az orvosok előírásait. Ez is az oka annak, hogy Magyarországon a kórházi kezelés után a betegek több mint egyharmada (35 százalék) általában visszaesik, és újból ellátásra szorul.
A visszaesés nem mindig az orvosi javaslatok követésének hiányára vezethető vissza, hiszen a betegség lényegéhez tartozik a fokozódó sérülékenység – mondta a szakember.
Minden fellángolás tovább szűkíti a tüdőfunkciót, ezért a második után következő fellángolás esélye háromszoros, a tizedik után már több mint 23-szoros, miközben minden egyes fellángolás növeli az elhalálozás kockázatát. Ezért is van óriási jelentősége a megfelelő terápiának. A betegséggel élők mindennapjait a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák kombinációja képes élhetőbbé tenni, és szerencsére ma már elérhetők olyan készítmények Magyarországon is, amelyek nagyban enyhítik a COPD-vel élők tüneteit – tette hozzá Szilasi Magdolna.
Hosszú ideje elkötelezettek vagyunk a COPD-vel élők támogatása mellett. Olyan innovatív, célzott terápiákat fejlesztünk, amelyek a COPD-hez kötődő immunológiai eredetű gyulladások megakadályozására irányulnak, hogy a gyulladásos tünetektől szenvedő betegeknek jobb életminőséget biztosíthassunk, mondta Deszk Anikó, a Sanofi magyarországi vezérigazgatója.
Hozzátette: Magyarországon számos immunológiai és pulmonológiai klinikai vizsgálat zajlik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar betegek minél hamarabb hozzáférhessenek a legújabb terápiás lehetőségekhez.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza