Ezek azok az életmentő fogások, amelyeket mindenkinek érdemes ismerni, hogy saját magán és másokon is segíthessen.
Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket mi magunk a mindennapokba illesztve viszonylag egyszerűen megtehetünk a saját magunk egészségéért? Új cikksorozatunkban ezt a kérdést tesszük fel a Semmelweis Egyetem különböző területeket képviselő szakembereinek. Az egyetemi portálon olvasható összeállításban Ozsvárt Barbara, az Egészségtudományi Kar (ETK) Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszékének tanársegéde ad tanácsokat, melyek azok az életmentő fogások, amelyeket mindenkinek érdemes ismerni, hogy saját magán és másokon is segíthessen.
1. Helyes mentőhívás
Mentőhívás esetén két módon hibázhatunk: ha indokolatlanul hívunk mentőt, illetve ha életveszély, riasztó tünetek fennállása vagy észlelése esetén nem értesítjük őket időben – mutatott rá Ozsvárt Barbara. A mentőket a 112-es számon hívhatjuk, emellett két hasznos applikáció is a segítségünkre lehet: az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő appja, amelyen egy gomb lenyomásával akkor is mentőt hívhatunk, ha allergiás rosszullét vagy fulladás miatt nem tudunk beszélni; és gyermekek esetén a Magyar Gyermekmentő Alapítvány Gyermek Elsősegély Applikációja.
A 112-es számot hívva mutatkozzunk be; mondjuk el, mi a telefonszámunk; hol történt pontosan az eset; hány sérültről van szó; ők milyen állapotban vannak; milyen problémákat, riasztó tüneteket észlelünk rajtuk. Próbáljuk röviden, tömören, lényegre törően összefoglalni az eseményeket! Semmi baj, ha valami kimarad, mert a vonal másik végén szakképzett mentésirányítók ülnek, akik célirányosan, egy felépített protokoll segítségével tesznek fel kérdéseket nekünk, melyekkel segíthetjük a mentők munkáját. Ha a bajbajutotton riasztó tünetet (eszméletlenség, súlyos fájdalom, nagy vérzés, reagálás hiánya) látunk, a mentőhívásnak és a sérült ellátásának párhuzamos tevékenységnek kell lennie! Ha tudunk, kérjünk segítséget a telefonálásban – fontos azonban, hogy ez ne általánosságban történjen, hanem egyértelműen, határozottan szólítsunk meg és jelöljünk ki egy közelünkben lévőt! Ha egyedül vagyunk, a telefont kihangosítva tárcsázzunk és kezdjük el a bajbajutott ellátását! Érdemes arról is tájékoztatni a mentőket, hogyan jutnak be a lakásba, szükség esetén megadni az emelet és ajtó számát, a kapukódot is. Mentőt akut életveszély vagy riasztó tünetek fennállásakor kell hívnunk: ilyen pl. az erős fájdalom, a nagy vérzés, az eszméletlenség, a nehézlégzés, a fulladás vagy megindult szülés. Más esetekben értesítsük a háziorvost, rendelési időn kívül pedig az orvosi ügyeletet a 1830-as számon! ...
2. Újraélesztés
Magyarországon jelenleg európai viszonylatban is kiemelkedően magas a kórházon kívüli keringésmegállások száma, évente kb. 24 000 ilyen eset fordul elő. A szemtanúk azonban az esetek csupán 40 százalékában végeznek újraélesztést, pedig ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen ezáltal növekedhetne a jelenlegi 5-12 százalékos túlélési esély. A hirtelen szívhalál bárkivel, bárhol megtörténhet, lehet fiatal vagy idős, egészséges vagy beteg, tartózkodhat utcán, a munkahelyen vagy otthon. Fontos, hogy jó minőségű mellkaskompressziót hajtsunk végre, de ennél is fontosabb, hogy időben vegyük észre, ha baj van, merjünk odamenni, megvizsgálni a bajbajutottat, és hívjunk mentőt! Ezzel párhuzamosan kezdődhet meg az újraélesztés...
3. Légúti idegentest eltávolítása
A félrenyelés az egyik leggyakoribb életveszélyes helyzet, amely bárhol és bármikor bekövetkezhet. Mindennapi tevékenységek, például étkezés közben; gyerekeknél játék során; vagy időseknél stroke-ot követően, a műfogsor vagy rágási és nyelési problémák miatt. Az esetek többségében a félrenyelést követően a szervezet köhögési reflexszel próbálja eltávolítani a légcsőbe került idegen anyagokat. A leggyakoribb tévhit ilyenkor, hogy hátba kell veregetni az érintettet – erre jó köhögés esetén nincs szükség; sőt, ha beavatkozunk és elkezdjük a hátát paskolni, lehetséges, hogy inkább csak akadályozzuk őt. Amennyiben a bajbajutott feltehetően félrenyelt, de jól köhög, nincs más dolgunk, mint köhögésre biztatni, mentőt hívni és figyelni az esetleges állapotváltozásokat! A jó köhögés ugyanis azt jelenti, hogy tud megfelelően mély levegőt venni...
4. Stabil oldalfektetés
Az eszméletlen ember izomzata tónustalan, így légútja potenciálisan veszélyeztetett állapotban van. A stabil oldalfektetés lehetővé teszi a szabad légút biztosítását a mentő megérkezéséig. Alkalmazzuk minden olyan bajbajutottnál, akinek légzése kielégítő, és nem merül fel súlyos traumás sérülés gyanúja, tehát nem esett le valahonnan, ütötte el valami, és nem feltételezünk gerincsérülést!
A betegvizsgálat ebben az eseteben is ugyanúgyúgy néz ki, mint az újraélesztésnél (lsd. 2. pont): ha a beteg még mindig eszméletlen, fennáll a lehetősége, hogy légúti akadályt képez a tónustalan nyelve vagy az esetleges hányadék nem tud megfelelően ürülni – ezért fontos a hosszútávú légútbiztosítás miatt stabil oldalfekvésbe helyezni! ...
5. Nagy vérzés csillapítása
Az eszméletlen beteg is ijesztő lehet, egy erős vérzés azonban még rémisztőbbnek hathat az elsősegélynyújtónak és az érintettnek is – az eredményes vérzéscsillapítás azonban életet menthet. Épp ezért fontos, hogy végig őrizzük meg nyugalmunkat és nyugtassuk meg a bajbajutottat is – hiszen ha ő ideges, azzal emelkedik a pulzusa és a vérzés is fokozódik. Mindez a nyugtatás és az asszertív kommunikáció az összes többi vizsgálattal és beavatkozással párhuzamosan történjen!
A sérülés típusától függően a vér lüktethet, vagy akár spriccelhet is a sebből. Ültessük vagy fektessük le a sérültet, keressük meg a vérzés forrását, és a lehető leggyorsabban alkalmazzunk direkt nyomást a sebre egy tiszta textíliával! ...
A fentiek részletes és videón is bemutatott ismertetését a teljes cikkben olvashatja
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza