A University of East Anglia kutatói átfogó metaanalízisben vizsgálták a közösségi média platformokon (TikTok, YouTube, Facebook) megjelenő mentális egészségügyi információk hitelességét, közli az Infostart.
A 27 tanulmányt és több mint 5000 bejegyzést feldolgozó elemzés rámutat, hogy a népszerű tartalmak jelentős része orvosszakmai szempontból pontatlan vagy félrevezető, írja az Infostart.
A kutatás különösen a TikTok algoritmusai által terjesztett videóknál talált kritikus arányú dezinformációt. Az ADHD-val kapcsolatos tartalmak 52 százaléka bizonyult tévesnek, míg az autizmusról szóló videók 41 százaléka tartalmazott pontatlan információkat.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi médiában megjelenő, gyakran szenzációhajhász posztok bagatellizálják a klinikai diagnózis folyamatát. A hétköznapi viselkedésminták mentális betegségként való interpretálása tömeges öndiagnózishozvezet, ami kétirányú kockázatot rejt. Egyrészt egészséges egyének patologizálják saját állapotukat, másrészt a valódi érintettek nem kapnak szakszerű ellátást, mert a „zajos” információs környezet elfedi a klinikai evidenciákat.
A tanulmány igazolta, hogy az egészségügyi szakemberek által készített tartalmak megbízhatósága szignifikánsan magasabb. A kutatók konklúziója szerint a bizonyítékokon alapuló orvoslás képviselőinek aktívabb jelenlétére van szükség a platformokon, hogy ellensúlyozzák a népszerű, de tudományosan megalapozatlan narratívákat.