Az elhízás komplex, recidiváló és idővonalon csak súlyosbodó krónikus betegség (Upadhay 2018), amely szerepet játszik különösen a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések, a 2. típusú diabétesz, zsírmáj, egyes légzőszervi és ízületi betegségek kialakulásában, meghatározva a lakosság morbiditási és mortalitási struktúráját. Előfordulása világméretekben 800 millió, a túlsúlyos állapottal együtt közel 3 milliárd, és várhatóan 2030-ra 3,3 milliárdra nő. Európa országaihoz hasonlóan Magyarországon minden harmadik felnőtt (BMI≥30 kg/m2) és minden ötödik gyermek elhízott. Magyarország Átfogó Egészségügyi Szűrőprogramja adatai alapján az elmúlt évtizedben ugyan a túlsúly (BMI 25-30 kg/m2) előfordulása nem nőtt, de a világ adataihoz hasonlóan az elhízás (BMI≥30 kg/m2) egyre súlyosabb fokozatai növekvő tendenciát mutatnak (Halmy 2020). Az elhízásból adódó egészségügyi alapot terhelő többletköltség hazánkban a GDP közel 1%-át teszi ki (Rurik 2014).
A Covid–19-világjárvány további összefüggésekre is rámutatott. Az egyes országok Covid–19 miatti halálozása korrelál a lakosság körében az elhízás előfordulásával (COVID-19 and Obesity: The 2021 Atlas). Függetlenül az ország gazdasági helyzetétől, a halálozás 90 százaléka a magas testtömeg-index átlaggal rendelkező országok körében történt, mint például Dél-Afrika vagy Brazília, alacsonyan maradt Japánban és Koreában. A világjárvány tovább rontotta a helyzetet. Egy brit vizsgálatban másfél millió résztvevő kérdőíves kikérdezése során az első pandémiás évben 15 százalékban romlott a lakosság étkezési magatartása. A snackfogyasztás 30, az alkoholfogyasztás 20 százalékkal nőtt, a fizikai aktivitás 20 százalékkal esett vissza. A válaszadók 35 százalékának gyarapodott a testsúlya.
Az elhízás megfékezése jelentős egészségnyereséget, valamint egészségügyi költségcsökkentést eredményezne. Ezért nemcsak a gyermekkori elhízás, hanem a felnőttkori túlsúly prevenciója, valamint az elhízás kezelése is megfelelő lépéseket követel az egészségügyi rendszerektől világszerte. Mindez feltételezi az elhízással élők egészségügyi ellátáshoz való, megkülönböztetésmentes hozzáférését, továbbá az egészséges életmódra nevelést és az erre ösztönző környezeti, társadalmi-gazdasági tényezők megfelelő irányú módosítását.
Ezért a Magyar Elhízástudományi Társaság össztársadalmi, egységes fellépést kezdeményez napjaink legnagyobb egészségkárosító tényezője, az elhízás visszaszorítására, a lakosság életminőségének javítására, az egészségügyre nehezedő terhek mérséklésére. Kérjük az egészségügyi döntéshozókat, vezessék a változtatást! A közös cél érdekében számítunk a releváns szakmai szervezetek együttműködésére. Elvárjuk, hogy az egészségügyi ellátók vegyék megfelelő gondozásba a túlsúllyal élőket. Felkérjük a globális vállalatokat, legyenek figyelemmel a fenntarthatóbb működés mellett az egészségesebb termékek előállítására! Vonjuk be a városok és települések vezetőit az egészséges lakókörnyezet kialakításába, valamint a túlsúllyal küzdőket, hogy lehetőségeikhez képest változtassanak életmódjukon. Vállajuk a szakmai lépések koordinálását. Csakis közös fellépéssel állíthatjuk meg az elhízás növekvő trendjét, és adhatjuk meg mindenki számára a legjobb esélyt arra, hogy boldogabb, egészségesebb és hosszabb életet éljen!
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza