Takács Péternek írt levelet a MOK: lehet-e etikai kódexük, szankciókat szabhatnak-e ki?

Levélben fordult a Magyara Orvosi Kamara az egészségügyi államtitkárhoz. “Az orvosi kamara működését átszabó 2023. évi I. törvény számos kérdést szabályozatlanul hagyott. A MOK most a BM, mint a kamara törvényességi felügyeletét ellátó szerv jogértelmezésére vár” - írják.

Arról korábban beszámoltunk, milyen nagy felzúdulást váltott ki, hogy a parlament - a kormánytöbbség - február végén expressz jogalkotással megszüntette a kötelező kamarai tagságot a Magyar Orvosi Kamarában, az etikai eljárások lefolytatására pedig az Egészségügyi Tudományi Tanácsot jelölte ki a törvény. A MOK-ba azóta immár önkéntesen több mint 30 ezren léptek be, korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár munkatársunk kérdésére “abszolút indifferensnek” nevezte, hányan léptek vissza, de azóta már megtörtént egy Takács - Kincses Gyula találkozó/egyeztetés is.

Most azért keresték meg levélben Takács Péter egészségügyi államtitkárt - mert mint írják - “a MOK törvényességi felügyeletét ellátó szervtől” az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény egyes kérdéseinek végrehajtásával kapcsolatban a MOK Országos Elnöksége “szíves állásfoglalását, iránymutatását” kéri.

Egy, a számukra megküldött márciusi levél a kamarai szerkezettel kapcsolatban ugyanis a következőket rögzíti: “a MOK által ellátott közfeladatok közül az etikai rendszer működtetése és az etikai eljárások lefolytatásának feladata kikerült. A módosítás értelmében 2023. március 2-tól az orvosokkal, a fogorvosokkal és az eü. felsőfokú szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szemben az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományi Tanács, a törvényben meghatározott szerv által kiadott szakmai-etikai szabályzat alapján fogja lefolytatni”.

A  MOK elnöksége szerint ugyanakkor “a fenti tényből következik a kérdés, hogy közfeladat hiányában szükséges-e, indokolt-e ebben a formában az etikai bizottságokra, az etikai kollégiumra vonatkozó rendelkezések alkalmazása a MOK esetében?

A közfeladat kamarától való elkerülése kapcsán okafogyottá vált az ilyen jellegű testületek fenntartása, aggályosnak érezzük ugyanakkor a törvényben maradt rendelkezés mellett ezek felszámolását 

- írják az államtitkárnak.

Azért is szeretnének iránymutatást, mert a MOK Országos Küldöttközgyűlését 2023. június 3-ra hívták össze, és meghatározták a napirendjét is, melyen szerepel a MOK Alapszabályának módosítása.

“Az Elnökség feladata és felelőssége, hogy olyan Alapszabály módosító javaslatot terjesszen az országos küldöttek elé elfogadásra, mely a kényszerű változtatásokat átvezeti a MOK Alapszabályán. Fontos, hogy az idei évi választások olyan kamarai struktúrát képezzenek le, melyek a hatályos törvények talaján állnak” - írják a Takács Péternek címzett levélben.

Az  egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény

- eltérő rendelkezésének hiányában - a MOK alapszabály rendelkezései irányadóak, azzal, “hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek, amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek”.

A törvény. 6. § (1) szerint Országos ügyintéző szervek:

a) az elnökség,
b) az etikai bizottság,
c) a felügyelőbizottság,
d) az etikai kollégium,
e) az alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.

A MOK-elnökség kérdései Takács Péterhez

1. kérdés : köteles-e a MOK területi és országos etikai bizottságokat működtetni? Ha igen, milyen funkciójuk, feladatuk van ezeknek a szerveknek?

2. kérdés: annak ellenére, hogy az Ekt. 32. § (4) bekezdés alapján már a folyamatban lévő etikai eljárásokat is az Egészségügyi Tudományos Tanács folytatja le, működtethet-e saját etikai rendszert, saját etikai kódex és saját eljárásrend alapján a MOK, és ez alapján szabhat-e ki szankciókat tagjaival szemben?

3. kérdés: annak ellenére, hogy az Ekt. 3. § (2) bekezdés nem írja elő, köteles-e a MOK a területi szervezetek esetében felügyelőbizottságokat választani és azokat működtetni?

4. kérdés: köteles-e a MOK etikai kódexet alkotni?

5. kérdés: amennyiben nem köteles etikai kódexet alkotni a MOK, úgy ennek ellenére dönthet-e úgy, hogy az orvosi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat, etikai kódexet alkot?

Kérdések az új tisztségviselők megválasztásáról

6. kérdés: a Kamarai választások esetében elsősorban az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényben  meghatározott négyéves időtartam eltelte eredményezi a korábban megválasztottak megbízatásának megszűnését, vagy az időtartam elteltével megtartott választásokon az új tisztségviselő megválasztása?

7. kérdés: Amennyiben az új tisztségviselő megválasztása a korábbi tisztségviselő megbízatásának megszűnését eredményezi, ez a megszűnés bekövetkezhet-e - korábban megtartott választások esetén - az a törvény szerinti négyéves időtartam letelte előtt, illetőleg, amennyiben a választások csekély eltéréssel, de a négyéves idő után történnek, fennmarad-e az új tisztségviselő megválasztásáig a korábbi tisztségviselő mandátuma?

“A MOK Elnökségének elsődleges célja, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok - és belső kamarai szabályzatok - betartása mellett végezze feladatát és irányítsa a MOK tevékenységét” - írja az orvosi kamara elnöksége Takács Péternek és az egészségügyi államtitkártól soron kívüli választ várnak, “a törvényben foglaltak jogszerű végrehajtásának érdekében tett jogi iránymutatást”.