Hetven százalékban sikerült fejleszteni az egészségügyet.
„Van, amit még nem tudtunk befejezni, és ebből van, ami a rovásunkra írható, és akad olyan is, ami kevésbé” – ismerte el az államtitkár, akinek hiányérzetet okoz, hogy az alapellátás finanszírozását és szabályozását nem sikerült olyan ütemben végigvinni, ahogy szerette volna. De erről Brüsszel is tehet, az uniós források felfüggesztésével.
A népegészségügyben kell előrelépni.
Takács nagyon sok mindennel elégedett az egészségügyben, de a népegészségügy nem tartozik bele. Rendkívül fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy emelni tudják az egészségben eltöltött évek számát.
Minden normális ember úgy van a fizetésemeléssel, hogy jó, jó, de lehetne több is.
Egy átlagos orvos, 40 órában ma bruttó 2,17 millió forintot keres Magyarországon, mondta Takács, de egyelőre nem ígért biztosra további béremelést az ágazatban. Azt elismerte, hogy létezik az orvosok és szakdolgozók közti bérfeszültség, de „ugyanez a helyzet számos nyugati országban”. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériummal tárgyalnak, és ha jók lesznek a makroszámok a második félévben, akkor megint lehet a szakdolgozói bérrendezés. Orvosi alapbért nem fognak emelni, ehelyett valamilyen teljesítményelemet vinnének a rendszerbe, és meg kell emelni az ügyeleti óradíjat is.
Hazugság a 6-7 éves várólista.
Takács szerint nem igaz Hegedűs Zsolt, a Tisza egészségügyi szakértőjének állítása a 6-7 éves várólistákról. „Egy-egy kiugró eset van, melyet ha bejelentenek, akkor megvizsgáljuk, hogy helyi munkaszervezési kérdésről van-e szó, vagy ne adj’ isten bűncselekmény van a háttérben, mert mondjuk az orvos magánellátásba akarja kényszeríteni a beteget, és ezért irreálisan hosszú várakozási időt mond neki”. A koronavírus-járvány után 26 olyan műtéti típus volt, ahol az átlagos várakozási idő 60 felett volt, most 3 ilyen van – mondta.