Születésszám: ketyeg az időzített bomba a fejlett világban – ilyen lesz a jövő

Ahhoz, hogy egy ország megtartsa a népességét, átlagosan 2,1 kell hogy legyen a gyermekek születési aránya egy nőre vetítve, ettől azonban a fejlett országok igen távol állnak. A legfrissebb elérhető adatok szerint Anglia és Wales rátája 1,49 gyermekre csökkent 2022-ben az egy évvel korábbi 1,55-ről, és hasonló a helyzet Skóciában és Észak-Írországban is – írta a BBC. Összeállításukban arra is kitértek, hogy az Egyesült Államokban a termékenységi ráta tavaly rekordalacsonyra, 1,62-re esett vissza, miközben 1960-ban még 3,65-öt jegyeztek fel.

A születések számának csökkenését sokan hajlamosak demográfiai időzített bombának nevezni, hiszen súlyos gazdasági problémák eredhetnek belőle. Ahogy a népesség elöregedik, egyre kevesebb fiatal munkaerő áll rendelkezésre az idősek nyugdíjának a kitermelésére. Honnan lesz gazdasági növekedés, ha a vállalatok nem tudnak elegendő munkaerőt toborozni? – teszik fel a kérdést. 

– nyilatkozta a lapnak Sarah Harper, az Oxfordi Egyetem gerontológiai professzora. Már nemcsak Japánban, hanem Kínában is alacsony ez a szám, Dél-Korea pedig negatív rekorder a világon. 

A népességnövekedés manapság valójában csak a Szaharától délre fekvő Afrikára jellemző.

A professzor szerint riadalomkeltés helyett a folyamatot demográfiai átmenetként érdemes felfogni. Tudtuk, hogy ez meg fog történni, és erre már egy ideje készülnünk kellett volna – hangsúlyozta. 

A születési arányszámot az országok úgy növelhetik, ha megkönnyítik a nők gyermekvállalását, szélesítik a gyermekgondozási szolgáltatásokat, adókedvezményeket, netán hosszabb, illetve teljes fizetésű szülési szabadságot biztosítanak. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a cégek rugalmasabb munkaidőt biztosítsanak a kismamáknak és apukáknak, és munkahelyi bölcsődéket hozzanak létre – sorolta a szakember a tennivalókat, amelyek segíthetnek. Ugyanakkor azt is hozzátette: az ilyen politikák lassíthatják a hanyatlást, ritkán hoznak teljes fordulatot. 

A cikk szerzője két fő megoldást lát arra, hogy egy ország megbirkózzon a csökkenő születési rátával: 

• hosszabb ideig foglalkoztatni a lakosságot, 
• vagy nagyarányú bevándorlást hajtani végre.

Az ország, amely az idősekre épít

Szingapúr a világ egyik leggyorsabban öregedő országaként az első lehetőség mellett tette le a voksot: emelik a nyugdíjkorhatárt, képezik a középkorúakat, valamint a vállalatokat az idősebb munkavállalók felvételére ösztönzik. 

Jelenleg Szingapúrban a nyugdíjkorhatár 63 év, de ez 2026-ban 64 évre, 2030-ra pedig 65 évre emelkedik. Az idős munkavállalók nyugdíjkorhatáruk elérése után is munkában maradhatnak, ha úgy kívánják, a cégeknek újrafoglalkoztatást kell ajánlaniuk a dolgozó 69 éves koráig. 

A szingapúri kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden állampolgára állapotát az orvosa figyelemmel kísérje. A városállam hatalmas összegeket költ az egészségre, Angelique Chan szingapúri öregedéskutató szerint náluk van a legjobb formában a népesség, így jó eséllyel az emberek idős korukban is képesek lesznek folytatni a munkát. 

Elavult dolog a nyugdíj egyesek szerint

Az Egyesült Államokban a 65 évesek és idősebbek munkavállalása lényegesen magasabb, mint más fejlett országokban. A brit lapnak nyilatkozó Ronald Lee, a Kaliforniai Egyetem közgazdászprofesszora azt mondta, hogy ez nem rossz dolog:

Miután az emberek egészségesebbek, életerősebbek, és sokan idősebb korukban is készek „továbbmenni”, a nyugdíjkorhatárt jócskán a 70-es évekig lehetne emelni – vélekedett a közgazdász. Jelenleg az amerikaiak 66 év és két hónap után kapnak teljes társadalombiztosítási nyugdíjat, de ezt fokozatosan 67-re emelik. 

A migráció mint megoldás a születésszám csökkenésére

A cikk szerint a migráció demográfiai szempontból megoldást jelenthet az alacsonyabb születésszám problémájára, ugyanakkor a megnövekedett bevándorlás nyilvánvalóan „forró politikai burgonya” az Atlanti-óceán mindkét oldalán – ismerik el.

Lehetővé kellene tenni, hogy azok az országokból, ahol igen magas a gyermekvállalási ráta és a munkavállalók száma, a következő négy évtizedben a fiatalok egy része átkerüljön a világ fejlettebb részére – vetették fel az írásban. Problémának nevezték, hogy sok helyen a bevándorlás meg sem közelíti azt a szintet, amely az elöregedő népesség pótlásához szükséges, és mégis mélyen népszerűtlen.

Magyar modell: sikerült lassítani az elöregedésen

A demográfiai kihívásokkal a magyar kormány és különféle hazai szervezetek is aktívan foglalkoznak, ebben a témában tartott a napokban rendezvényt a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), illetve az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A kiindulási pont ugyanaz volt, amiről a BBC is írt, mégis gyökeresen eltért a megközelítés – így lehet összegezni annak a kiadványnak a mondanivalóját, amelyet az eseményen Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban címmel bemutattak. 

– mutatott rá a helyszínen Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. A magyar állam szerinte olyan rendszert dolgozott ki, amely a gyermeket tervezők mellett a család minden tagjának lehetőségeket biztosít a boldoguláshoz. 

Az elmúlt bő tíz év családpolitikai intézkedései az Oeconomus elemzése szerint is enyhítették a csökkenő születésszám és az öregedő társadalom okozta nyomást, a természetes fogyás üteme mérséklődött:

A legmagasabb a teljes termékenység Franciaországban volt  (1,79 élve születés nőnként), majd Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57)  következett. A gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi arányszám az Európai Unióban 1,46-ra csökkent.

Továbbra is vannak problémák a látóhatáron

A magyarországi intézkedések eredményei jól láthatók, igazi áttörést azonban egyelőre nem sikerült elérni a születések számában. A legújabb adatok szerint például idén áprilisban 3,9 százalékkal, 250 újszülöttel kevesebb jött a világra, mint tavaly ilyenkor. 

Az öregedő társadalmak tipikus gondjai – azaz a munkaképes korosztály csökkenése, az időskori eltartottsági ráta növekedése, az egyre növekvő egészségügyi és szociális költségek, az egyre nehezebben fenntartható nyugdíjrendszer – Magyarország versenyképességére is kockázatot jelentenek.

Mindez így van annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unióban az átlag alatti eltartottsági rátával rendelkezik, hiszen a tendencia romlik. 

azaz míg tavaly 3,1 aktív korú lakosra jutott egy idős eltartott, addig ez a mutató nálunk már csak 2,1 lesz 2050-ben. Ez pedig nincs is olyan messze, a mostani középkorúaknak jó esélyük van arra, hogy megtapasztalják az egyelőre még csak modellezett, sokakban előre aggodalmakat keltő változásokat.