A hőség érezhetően befolyásolja a sürgősségi osztályok betegforgalmát: tapasztalataink szerint sokan a nappali forróság helyett inkább az esti, éjszakai, hűvösebb órákban keresik fel az osztályokat. Ez érthető, ugyanakkor az éjszakai műszakokban általában kevesebb dolgozó látja el a betegeket, mint nappal – hívta fel a figyelmet a harmadfokú hőségriasztás második napján Hegedűs Zsolt.
Az egészségügyi tárcavezető vasárnap arra figyelmeztet: a kevésbé sürgős panaszok ellátása hosszabb várakozási idővel járhat azok számára, akik este, éjszaka kérnek orvosi segítséget. Ezért azt kéri, hogy a sürgősségi osztályokat az érinttettek valóban csak indokolt, halaszthatatlan esetben keressék fel.
Tisztázza: életveszélyes tünetek, zavartság, ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos kiszáradás vagy hőguta gyanúja esetén azonnali ellátásra van szükség. Enyhébb panaszok esetén viszont elsőként a háziorvosi, ügyeleti vagy telefonos tanácsadási (1830) lehetőségeket javasolt igénybe venni.
Fontos tudni azt is, hogy a váróhelyiségek klimatizálása a rendkívüli hőségben nem mindig tud lépést tartani a külső meleggel – folytatta Hegedűs, rámutatva, hogy a várótermek hőmérséklete kellemetlenül magas lehet az ajtók folyamatos nyitása és zárása, valamint a nagy betegforgalom miatt.
Aki sürgősségi ellátásra érkezik, lehetőség szerint hozzon magával vizet vagy egyéb folyadékot – szól az orvosi tanács, amely újra kiemeli, hogy a még napokig elhúzódó, extrém kánikula az átlagosnál nagyobb megterhelést ró mindenkire, a lakosságra és az egészségügyi dolgozókra is, ami megkívánja a fokozott odafigyelést és együttműködést.
Mivel a tartós forróság napról napra egyre jobban terheli a szervezetet, mert elmarad az éjszakai lehűlés, és a párás levegő fokozza a kimerültséget, a fejfájást, a szédülést és a rosszullétek kockázatát, ilyenkor romlik a koncentráló képesség, és nagyobb eséllyel következnek be súlyosabb közlekedési vagy munkahelyi balesetek. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők, valamint azok, akik a szabadban vagy meleg munkakörnyezetben dolgoznak.
A legfontosabb védekezés a bőséges folyadékfogyasztás, lehetőleg víz vagy cukrozatlan ital formájában. Kerüljük a tűző napot, a nehéz fizikai munkát és a sportolást a legmelegebb órákban, különösen 11 és 16 óra között. Viseljünk könnyű, világos ruházatot, használjunk sapkát, kalapot, napszemüveget és fényvédő krémet. A lakásokat, munkahelyeket lehetőség szerint reggel és késő este szellőztessük, napközben pedig árnyékolással próbáljuk mérsékelni a felmelegedést.