Szlávik János: a vírus már nem tud velünk szemben nyerni

Ma már minden harmadik betegnek hosszú hónapokig tartó panaszai maradnak koronavírus-fertőzés után, a férfiaknál új jelenség a spermiumszám csökkenése – mondta Szlávik János főorvos, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Annak mi lehet a magyarázata, hogy viszonylag fiatal, egyéb betegségben tudottan legalábbis nem szenvedő embert a koronavírus le tud gyűrni?

Ezt ma még senki nem tudja, de hasonlóképpen van más vírusbetegségekkel, például az influenzával is. Rengeteg vizsgálat folyik ez ügyben a világban. Körvonalazódik egy olyan tétel, hogy valamilyen immunológiai mechanizmusok miatt van ez, amelyek elősegítik azt, hogy a vírus jobban szaporodjon és nagyobb károsodást okozzon ezekben az emberekben, de jelenleg nem tudjuk azt, hogy ki lesz súlyos beteg.

Miben más a brit mutáció?

Rengeteg mutáció van, van brit, dél-afrikai, brazíliai, van már második brit, cseh. Szinte folyamatosan fedeznek fel mutánsokat. Annyit tudunk a brit mutánsról, hogy jobban terjed, mint a korábbi változatok, és talán egy picit agresszívebb. Megfigyelték a klinikusok azt is, hogy másfajta betegséget okoz, gyakoribb a láz, a köhögés, az izomfájdalom, az orrfolyás. Ezek a mutánsok a klinikai képet is megváltoztatják. Ez eléggé aggasztó, hiszen nagyon sok olyan hírt hallunk, hogy például a dél-afrikai mutáns igenis agresszívebb, mint a korábbi változatok. Ezért is fontos a világot minél hamarabb beoltani.

Hogy kell azt elképzelni, hogy van olyan mutáció, amelyik gyorsabban terjed?

Jobban kötődik a humán sejtekhez. A vírusos fertőzésben való megbetegedéshez kell egy úgynevezett minimális vírusmennyiség, ha ez egyre alacsonyabb és alacsonyabb, akkor már aggódhatunk. Intenzíven kutatják ezt a területet. Magyarországon is folyamatosan vizsgálják a vírusokat, így tudjuk azt, hogy hazánkban is a brit mutáns már megjelent, de egyelőre dél-afrikai vagy brazil mutánst nem találtak a fertőzöttek között.

A gyógyításban látják már a különbséget a brit mutánssal megfertőzött koronavírus-beteg meg a nem brit mutánssal megfertőződött koronavírus-beteg között?

A gyógyításban nagyon gyengén állunk. Nagyon kevés olyan valóban hatékony vírusellenes szer áll rendelkezésünkre, amivel a betegeket jól meg lehet gyógyítani. De úgy tűnik, hogy a mutációk ezen a téren nem okoznak változást. Ahol gond lehet, az az úgynevezett monoklonális antitest-terápia. Van egy olyan kezelés, ami a korábbi vírus antitestjeit használja, és elképzelhető, hogy a mutánsok ellen ezek kevésbé lesznek hatékonyak. A gyógyszergyártók azonban mennek a mutációk után mind a védőoltások, mind a terápia tekintetében.

Nagyon más védőoltást kell csinálni egy mutánsra, mint egy korábbi variációra?

Szerencsére nem. A védőoltások nem egyfajta tüskefehérje ellen a védenek, hanem többféle ellen. Ezért egy vagy két mutáció még nem befolyásolja a védőoltás hatékonyságát. Természetesen ha nagyon sok mutáció jön létre, akkor a védőoltáson változtatni kell. De a gyógyszergyártók azt ígérik, hogy néhány hónap alatt képesek az új mutánsok ellen ellenálló védőoltásokat is kifejleszteni. Itt már a vírus nem tud velünk szemben nyerni.

Mit csináljon az az ember, aki hallja, látja, hogy az ő környezetében már egy mutáns vírus okoz csoportszintű fertőzést?

Az a védekezési technika, amit alkalmazunk, a mutánsok ellen is véd. A maszkhasználat, a fertőtlenítés, a távolságtartás, a lezárások a mutánsok ellen is védenek. Az, hogy jobban terjed, az nem azt jelenti, hogy nem tudunk ellene védekezni.

Mit kell még tennie az embernek?

Egészen biztos, hogy a fertőzésnek a fő útja az aerosolos fertőzés. Viszont rengeteg új nézet van. Van egy olyan nézet, hogy ha maszkot használunk és véletlenül megfertőződünk, akkor enyhébb betegségünk lesz, mint annak, aki nem használ maszkot és egyszerre nagy mennyiségű vírusnak teszi ki magát. Lehet, hogy van benne valami, hiszen a kis mennyiségben bejutott vírusok állítólag enyhe megbetegedést okoznak.  Továbbiak a cikkben