Az uniós tagállamoknak bővíteniük kell a füstmentes zónákat az olyan szabadtereken, ahol gyermekek is időzhetnek. A vendéglátóhelyek teraszait sem kímélné a totális szigor, ám a terv sok vállalkozás számára végzetes lehet, miközben nem járulna hozzá a káros szenvedély visszaszorításához – közölte az Economxszal az ipartestület.
Bezuhanna a vállalkozások forgalma, ráadásul a vendégeket is méltatlan helyzetekbe hozná, ha az Európai Bizottság javaslatára teljesen betiltanák a dohányzást a teraszos vendéglátóhelyeken, a népszerű kerthelyiségekben is – vélik az iparágban.
Az EU Bizottsága újabban azt javasolja a tagállamoknak, hogy a füstmentes területek növelésével általánosan tiltsák a dohányzást az olyan kültereken, ahol gyermekek tartózkodhatnak.
Így például az óvodák, iskolák udvarain, a vidámparkokban, az uszodákban, a játszótereken vagy a pályaudvarokon, valamint a vendéglátásban.
Míg előbbi helyszíneken és még számos területen, például a közlekedésben vagy a középületekben Magyarországon is törvény van a zéró toleranciára, nagy változást a fogyasztási helyeken, azaz az éttermekben, romkocsmákban, kültéri szórakozóhelyeken hozna a szigorítás.
Az üzletek belső tereiből évek óta egyébként is kiszorulnak a dohányos vendégek, a jövőben viszont megszűnnének a már megszokott, kinti lehetőségek is.
Elfogadva és támogatva a füstmentesítés egészségvédelmi küldetését, üzleti szemmel erős ellenállásba ütközne egy ilyen tiltás, mert számos vendéglátóhelynek végzetes csapás lenne – közölte az Economxszal a Magyar Vendéglátók Ipartestülete.
Szeptemberben dobta be ajánlását az EU Bizottsága az európai rákellenes terv részeként, hogy a 2009-es, hasonló irányelv kiterjesztésével a tagállamok növeljék a füstmentes, nyilvános zónákat.
Az ajánlás főként olyan kültéri helyszínekre szól, ahol rekreációs céllal gyermekek és a fiatalok is tartózkodhatnak, akiket a tiltással óvni kell a káros füsttől és a károsanyag-kibocsátásoktól – így a korlátozás nemcsak a hagyományos dohánytermékekre, hanem az olyan alternatív eszközökre is szól, mint az elektronikus vagy hevítős cigaretták.
A főként a gyermekek által jellemzően használt, közösségi helyszínek mellett úgynevezett kiszolgáló létesítményekként a vendéglátóhelyek is bekerültek az EB ajánlásába.
Azonban, ezek a többi intézménnyel szemben elsősorban vállalkozási területek, így a felvetés hangos ellenállásba ütközött több tagállamban, például a szomszédos Ausztriában is.
Az osztrákok már közölték: nem támogatják a szabadban való dohányzás általános tilalmát.
Erre nemcsak a Kereskedelmi Kamara (WKÖ) fogalmazott meg érveket, hanem maguk a politikusok is.
A Die Presse idézi Mario Pulker, a WKÖ közétkeztetési divíziójának elnökét, aki szerint tönkre tenné a vendéglátóipart a teljes tiltás, mert jelentős árbevételkiesést eredményezne.
A pártok is megvitatták a kérdést, amelyek EP-képviselői kivétel nélkül felszólaltak a további korlátozások ellen. A populista FPÖ és a néppárti ÖVP például egyértelműen elutasította a lépést, sőt, az uniós bürokrácia támadásáról beszélnek, amely most „a kocsmakertekben elrendelt, felesleges tiltással” akarná elérni az éttermi szektor halálát.
A többi párt, így a baloldali SPÖ, a Zöldek és a Neos is úgy véli, hogy ugyan kívánatos a dohányosok számának csökkenése, ám ezt tájékoztatási és figyelemfelkeltő munkával kell elérni, nem pedig tiltásokkal.
Akárcsak nyugati szomszédunkban, 1999 óta Magyarországon is szigorúan tilos a dohányzás
A dohányosok csak az e célra kijelölt, nyílt légterű sarkokban pöfékelhetnek, akárcsak a közforgalmú szórakozó- és vendéglátóhelyek esetén, míg a szállásokon csak a kifejezetten dohányzóként kiadott, zárt légterű szobában lehet rágyújtani.
Nemhogy nincs szüksége a piacnak olyan korlátozásra, ami az árbevételt csökkentheti, hanem életveszélyes lenne – közölte megkeresésünkre a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Kovács László szerint márpedig az üzletek szabadtéri részéből is kitiltott dohányosok várhatóan hamarabb felállnának az asztaltól, lerövidítve a vacsoraidőt vagy például nem kérnének egy újabb pohár italt, ha mellé nem szívhatják el a cigarettájukat.
Ez egyértelműen a bevételek csökkenésével járna, ami a 44 ezer vendéglátóhely jelentős részének idézhet elő végzetes következményeket. A vendéglátóipar számos szabályozáson ment keresztül, amelyek közül több magas költségekkel járt.
Például a nemdohányzók védelméről szóló törvény is, amely a beltérből tiltotta ki a füstölgést, és kezdetben aggodalmakat váltott ki, de mára bevált a rendelkezés.
A kerthelyiségben, teraszon sem lehet akárhol rágyújtani, csak elkülönítve. Senki nem szereti, ha a szomszédos asztaltól az arcába fújják a füstöt, és ilyen módon a vendégek szempontjából jogos is a korlátozás – mondta.
Az érvényes előírások mentén üzletenként eltérő gyakorlatok vannak: ha alkalmas a terület, a szellőzés, akkor van, ahol egy-két szélső asztalhoz is kihozzák a hamutartót, de sok helyütt csak távolabb, kijelölt területen szabad dohányozni kültéren.
Kitért rá: amellett, hogy a dohányzás visszaszorítása vitathatatlan népegészségügyi érdek, vendéglátósként más szempontokat is figyelembe kell venniük.
Szerinte nem vendégbarát megoldás, sőt, megalázó helyzeteket teremthet, hogy a vendéget hóban, fagyban, vagy éppen tűző napsütésben teljesen száműzni kell az üzleten kívülre, ha rá akar gyújtani.
Ha valaki dohányos, ugyanúgy megveszi a cigarettáját akkor is, ha a teraszon majd nem gyújthat rá, ahogy attól sem szokott le senki, hogy trafikokba szorult vissza az értékesítés – fogalmazott.
Megjegyezte: a vendéglátósnak az a célja, hogy azokat a vendégeket is teljes értékűnek tekinthesse, akik cigarettáznak, és úgy tegyék lehetővé számukra a dohányzást, hogy az másokat – felnőtteket, gyerekeket – ne zavarjon.
Ez a káros szenvedély nem tiltott, és ugyanolyan jogok illetik meg a dohányosokat, mint másokat. Ezért egy ilyenfajta tilalom a külső üzletrészben már túlzás lenne és egy széles vállalkozói kör számára kontraproduktív – húzta alá az ipartestület elnöke.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza