
A magyar egészségügy súlyos örökséggel küzd, amelyben egyszerre jelent problémát a szakemberhiány, a hosszú várólisták és a leromlott infrastruktúra – erről beszélt parlamenti felszólalásában Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető több új intézkedést is bejelentett, miközben az előző kormányt azzal bírálta, hogy a betegellátás helyett jelentős összegeket fordított propagandára.
„A magyar egészségügy nagyon beteg” – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a parlamentben. Az utolsó utáni pillanatban vették át az egészségügy irányítását, mielőtt az összeomlott volna.
Rámutatott, hogy egy olyan rendszert örököltek, amelyben túl sok beteg vár túl sokáig, az ellátás különböző szintjei között bolyongva, miközben orvosok, ápolók és szakdolgozók tízezrei hiányoznak, a kórházakban pedig évtizedes műszaki, pénzügyi, szervezeti válságban vannak, jelentős kórházi adósság halmozódott fel. Az Economxon pár napja írtunk arról, hogy már nyárra 50 milliárd forint tartozást görgetnek maguk előtt az intézmények, erről itt olvashat bővebben.
Az infrastruktúra sok helyen leromlott állapotban van, és hiányoznak a kiszámítható betegutak is. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy a felelősség nem az egészségügyi dolgozókat – az orvosokat, ápolókat, mentősöket, gyógyszerészeket és kórházi dolgozókat – terheli, akik a rendkívül nehéz körülmények ellenére mindvégig a hátukon tartották a rendszert. A felelősség azt a politikát terheli, amely az őszinte szembenézés helyett a problémák eltakarását, a szakmai párbeszéd helyett a parancsuralmat, az autonómia helyett pedig a rendszerszintű logikát választotta.
Az új egészségpolitika az őszinteségre, a transzparenciára, a szakmaiságra, az értékalapúságra és a valódi betegközpontúságra épül – mondta a miniszter.
Ennek jegyében leszerelték a kórházak bejáratánál működő, rendőri szemléletet jelképező beléptető kamerákat, megnyitották az intézményeket a sajtó előtt, és visszaadják az intézményvezetők és a szakemberek felelős önállóságát.
Az új korszak intézményi kereteként megkezdte működését az önálló Egészségügyi Minisztérium, amely öt államtitkársággal – parlamenti ügyek, népegészségügy, fekvő- és járóbeteg-ellátás, alapellátás, valamint digitális egészségügy – irányítja a területet. A szervezeti változások mellé a kormány évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az állami egészségügynek, amelyet értékalapon – egészségnyereség, minőség és betegbiztonság vásárlására – kívánnak elkölteni.
A miniszter éles párhuzamot vont az előző kormány prioritásaival: míg az Orbán-kormány 12,3 milliárd forintot költött el a nem létező Tisza-adóra épített nemzeti konzultációra és propagandakampányra – amelynek jelentős részét Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül reklámozásra fordították –, addig ugyanebből az összegből több mint négyezer csípő- vagy térdműtétet lehetett volna finanszírozni.
Bár egy súlyosan beteg rendszert nem lehet néhány hét vagy hónap alatt meggyógyítani, a kormány az első naptól kezdve lépésről lépésre halad. Azonnal elindították a kórházi hűtésrekonstrukciós programot, amelyre a helyzetfelmérés után 3,6 milliárd forintot különítettek el 32 kijelölt helyszínen. Jelenleg 18 helyszínen a munkálatok már lezárultak, három helyszínen a hűtés már működik, az átadás pedig július 31-ig befejeződik, 11 helyszínen pedig folyamatban vannak a munkák – mondta parlamenti beszédében a miniszter.
Emellett szeptember 1-jétől nullára csökkentik a vényköteles gyógyszerek áfáját, hogy senkinek se kelljen választania a szükséges gyógyszerek kiváltása, az élelmiszer megvásárlása és a lakhatási költségek kifizetése között. A betegbiztonság erősítése érdekében szeptembertől nyilvánosan elérhetők lesznek a kórházi fertőzések adatai.
Hegedűs Zsolt drámai örökségként számolt be arról, hogy 2026-ban az országban jelen lévő szifiliszjárvány következményeit is kezelniük kell, a sokkoló adatokról egyébként az Economxon is írtunk. Ez a magzatok és újszülöttek egészségét és életét veszélyeztető fertőzés időben elvégzett szűréssel megelőzhető lenne, ám törvénymódosításra volt szükség ahhoz, hogy a fertőzésre vonatkozó adatok egyáltalán eljussanak az orvosokhoz és a szakemberekhez.
A kormány folyamatban lévő intézkedései között szerepel az új szakdolgozói bértámogatási rendszer kialakítása, valamint a Magyar Orvosi Kamara autonómiájának és az előző kormány által elvett jogosítványainak visszaadása. A szakmai szervezeteket és kamarákat partnerként vonják be a döntésekbe.
A munka hatékonyságát négy új miniszteri biztos is segíti, akik a mentális betegségek kezeléséért, a várólisták csökkentéséért, a sürgősségi osztályok működéséért, valamint az egészségügyi minőség-ellenőrző hatóság felállításáért felelnek.
Ősszel szakmai egyeztetések indulnak az állami és a magánegészségügy viszonyának egyértelmű szabályozásáról, emellett széles körű szakmai, etikai és társadalmi egyeztetést kezdeményeznek az élet kezdetét és végét érintő döntésekről. Az első ilyen egyeztetésre hét nap múlva kerül sor.
Hegedűs Zsolt beszédét azzal zárta, hogy az egészségügy nem költségvetési teher, hanem nemzeti ügy és a magyar emberek biztonságának alapja.
Az elmúlt 16 év legnagyobb hibája az volt, hogy Magyarországon nem működött önálló Egészségügyi Minisztérium – mondta felszólalásában Apáti István, a Mi Hazánk képviselője.
A magyarok egészségügyi állapota tragikus. Az uniós átlag, amelyet egy uniós tagállam egészségügyre fordít, 10 százalék körül alakul, ezzel szemben a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás 6,4 százalék körül van. Ebben már benne vannak a háztartások saját zsebből történő kiadásai is. Egymillió honfitársunknak nincs háziorvosa, és az orvosok korfája sem kedvező.
Takács Péter, a Fidesz képviselője és Rétvári Bence, a KDNP képviselője is sok sikert kívánt Hegedűs Zsoltnak a munkájához. Mindkét képviselő azt hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt nem mondott igazat, amikor a kampány során minden gyógyszer áfájának nullára csökkentését ígérte. Ezzel szemben szeptembertől csak a vényköteles gyógyszerek áfája lesz nullaszázalékos. Takács Péter szerint az intézkedés 56 forintos megtakarítást jelent dobozonként. Aki ötféle krónikus betegségre szed gyógyszert és eddig 4512 forintot fizetett havonta, ezentúl 4286 forintot fog. Feltette a kérdést: ez komolyan, nagy segítség a családoknak? A fideszes politikus azt mondta, az emberek nem szeretik, ha hülyének nézik őket, hanem a realitások talaján hozzák meg a döntéseiket.
Hegedűs Zsolt az elhangzottakra reagálva azt mondta: a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése a költségvetésnek évente hétmilliárd forintba kerül, ezt a korábbi Fidesz-kormányok is megtehették volna, de nem tették.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza