Az egészségügy rendbetétele nem lehetséges kapkodó módosításokkal és a jelenlegi, európai összehasonlításban sereghajtó állami ráfordítással
Az orvosok túlmunkája nélkül sokkal kevesebb műtét, rendelés lenne – vetíti előre tiltakozó akciójuk hatását Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, aki emlékeztet arra is, hogy brutálisan sok, akár 20-40 beteg jut egy ápolóra, derül ki a Népszava által készített interjúból.
A túlmunkaszerződéseik felmondásának borítékolására biztatja tagjait a Magyar Orvosi Kamara, hogy ezzel is erősítsék szakmai követeléseiket. Az ágazatot vezető Takács Péter államtitkár szerint ez betegellenes lépés. Ingoványos terepen mozog a köztestület. Mi okozza a legnagyobb nehézséget?
Az új terep és a mindekori egyensúlyozás jelen esetben például a betegek és az egészségügy benne a kollégák rövid és hosszú távú érdekei között. A feszültségek legnagyobb része most az alapellátókon csapódik le. A finanszírozásuk átalakításával akár több százezer forintot bukhatnak. Emellett hosszú ideje nem kapnak választ a kormányzattól, hogy kompenzálják-e az extrém módon megnövekedett rezsiköltségeiket. És most rajtuk „csattan az ostor” az ügyeleti rendszer átalakításával is. Ezért ők lettek nyomásgyakorlás éke, éle. A szakellátásban még nem ennyire éles a helyzet, mert ott még senkinek sem csökkentették a bérét 20 százalékkal, még nem kezdődtek meg a megyén belüli, akár másfél órás távolságra való kirendelések. Ami viszont már megtörtént, hogy számos helyen elvontak elsősorban szakmai (traumatológiai, sürgősségi, radiológiai) pótlékokat. És nem csupán az orvosoktól, de a szakdolgozóktól is, utóbbiaknál ez még fizetésemeléssel sem járt együtt.
A kamarai tiltakozó akcióval kapcsolatos terepzajokból az szűrődik ki, hogy például a háziorvosok sincsenek tisztában a jogaikkal, illetve a rájuk vonatkozó szabályokkal. Tudnak a számukra segítséget adni?
Igyekszünk, de mi azt is tapasztaltuk, hogy nem csak ők nincsenek tisztában a saját jogaikkal. A kormányzatnak sikerült az új rendeletekkel, törvényekkel egy olyan kaotikus jogi helyzetbe manőverezni az egész egészségügyet, amiben már senki sem lát tisztán. Ez teszi lehetővé azt is, hogy adott esetben egyes vezetők jogtalan eszközökkel is próbálnak nyomást gyakorolni a kollégákra, hogy azok szerződjenek le alapellátási ügyeletesként az új rendszerbe.
Az ATV-nek minap nyilatkozó jogász szerint viszont semmilyen gyakorlati következménye nincs a túlmunka-szerződés felmondás szándéknyilatkozatai gyűjtésének...
Ám annak lehet hatása, ha ismertté válik, hogy hányan juttatják el ezeket a területi szervezetekhez. A mi jogászaink szerint megtehetjük azt is, hogy ezeket a leadott nyilatkozatokat a megfelelő ügyvédi meghatalmazások alapján élesítjük.
...
A betegeken is ütnek, hogy a politikusoknak fájjon?
Nem ez a cél, és azokat jó lenne elérni pusztán figyelmeztetéssel, a letétbe helyezett felmondások élesítése nélkül. De tudomásul kell venni, hogy az egészségügy és az oktatás olyan közszolgáltatás, ahol a megrázkódtatások valamennyiünket érintenek. Nem lehetséges hatékonyan olyan nyomásgyakorlást végigvinni, amely valamilyen módon nem csapódik le a betegeken is. Nekünk a lakosságot is meg kell szólítanunk és magunk mellé kell állítanunk. Mi ugyanis azt szeretnénk, hogy az egészségügy határozottan jobban működjön, mint most. Ez az érdeke a betegeknek is. A valódi minőségi változások, amihez viszont nem elegendő néhány rendelkezés és gyors változtatás. Az egészségügy rendbetétele nem lehetséges a választások után két évben áterőltetett, kapkodó módosításokkal és a jelenlegi, európai összehasonlításban sereghajtó állami ráfordítással. Hosszabb időre szóló átfogó reformra van szükség.
További részletek a nepszava.hu cikkében.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza