Átalakulóban van a magyar egészségügy, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára megosztotta a legfontosabb részleteket. Hozzátette, hogy az érdemi változás akár három-négy-öt kormányzati ciklust is igénybe vehet.
Komoly változások előtt áll a magyar egészségügy: az év végére elkészül az országos leltár arról, milyen állapotban vannak az egészségügyi intézmények, és ennek alapján kiderülhet, hol van szükség felújításra, átalakításra vagy akár intézmények kiváltására. Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára a Népszavának adott interjújában elmondta: szükségszerűen lesznek bezárások is.
Az államtitkár szerint nem tartható fenn az a rendszer, amelyben minden településen, mindenféle ellátást megpróbálnak fenntartani, miközben nincs elegendő orvos és szakdolgozó.
Bizonyos ellátásokat ezért centrumokba szerveznének, a korszerűtlen vagy rossz állapotú intézményeket pedig részben kiválthatják.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindenhol maradna valamilyen egészségügyi ellátás, elsősorban az alap- és járóbeteg-ellátást erősítenék.
A kórházak állapotának javítása hosszabb folyamat lehet. Svéd Tamás szerint egyes épületek nem alkalmasak a modern betegellátásra, ráadásul több intézményben a nyári hőségben a megfelelő klimatizálás sem megoldott.
A teljes infrastruktúra átalakítása szerinte akár három-négy-öt kormányzati ciklust is igénybe vehet.
A Tisza-kormány egyik legfontosabb vállalása a nagyobb átláthatóság. Szeptembertől nyilvánossá válnak a kórházi fertőzési adatok, később pedig más mutatókat is megosztanának.
Az államtitkár elmondta: a számok önmagukban nem érdekesek, a cél az, hogy ezek alapján hosszabb távon a betegek is könnyebben össze tudják hasonlítani az intézményeket.
A kórházak működését a sajtó számára is nyitottabbá tennék: az államtitkár szerint már nincs szükség a tárca vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyére ahhoz, hogy újságírók forgassanak vagy fényképezzenek a kórházakban, természetesen a betegek jogainak tiszteletben tartásával.
A kormány célja, hogy 2027 végére a műtéti várólisták hat hónapon belüliek legyenek, a járóbeteg-ellátásban pedig ennél is rövidebb várakozási időt szeretnének elérni. A várólisták átláthatóbbá tételén is dolgoznak, hogy a betegek nyomon követhessék, hol tart az ellátásuk. A kormány korábbi vállalása szerint évente 500 milliárd forinttal növelné az egészségügy forrásait, Svéd Tamás szerint ennek „meg kell lennie”.
A háziorvosoknak és a mellettük dolgozó szakembereknek több kompetenciát adnának, hogy több vizsgálatot és kezelést helyben is el tudjanak végezni. Ezzel csökkentenék a járóbeteg-szakrendelések és a kórházak terhelését.
A mentőszolgálatnál szintén változtatnának a mérésen: a kiérkezési időt nem attól számítanák, amikor a mentőautó szabaddá válik, hanem a segélyhívás beérkezésétől. A cél az lenne, hogy sürgős esetekben lehetőleg mindenhol 15 percen belül megérkezzen a mentő.
Emellett országos betegbiztonsági rendszert is kialakítanának, amelyben a dolgozók retorzió nélkül jelezhetnék a hibákat és veszélyes gyakorlatokat.
Az államtitkár szerint a következő években nem várható egyik napról a másikra látványos fordulat. Az egészségügy rendbetétele hosszú folyamat lesz, de a cél egy átláthatóbb, és fenntarthatóbb rendszer kialakítása, ahol a betegek vannak a középpontban.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza