Magyarországon évente több mint nyolcezer új mellrákos esetet diagnosztizálnak, miközben az ingyenes mammográfiás szűrésen a jogosult nőknek még a fele sem vesz részt. A betegség ráadásul egyre fiatalabb korban is megjelenik: 2023-ban 874, 45 év alatti nőnél fedezték fel az emlőrákot. A szakemberek szerint ideje lehet szélesebb korosztályra bővíteni a szűrés korhatárát.
Magyarországon tízből kevesebb mint öt nő él az ingyenes mellrákszűrés, vagyis a mammográfiás vizsgálat lehetőségével, miközben évente mintegy nyolcezer új mellrákos esetet diagnosztizálnak. A daganatos betegség egyre fiatalabb korosztályt érint, a 45 év alatti betegek száma a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint meghaladja a 800 főt – mondta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója egy, a mellrák elleni küzdelemmel kapcsolatban tartott eseményen.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a mellrák elsősorban az idősebb nők betegsége, és ha a családban nem fordult elő, különösebb okuk sincs az aggodalomra. A valóság azonban ennél árnyaltabb: a családi előzmény hiánya nem zárja ki a betegséget, és az emlőrák fiatalabb korban is megjelenhet.
Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11 százaléka a 20–44 éves korosztályból került ki.
Magyarországon is hasonló képet mutatnak az adatok: a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint 2023-ban az újonnan diagnosztizált betegek 10,5 százaléka, összesen 874 nő volt 45 év alatti. A probléma nemcsak az, hogy a fiatalabb korosztályban is előfordulhat a betegség, hanem az is, hogy sokan nincsenek tisztában ezzel.
Egy 2025-ben, az AstraZeneca megbízásából készült reprezentatív felmérésben a válaszadóknak mindössze 57 százaléka tudta, hogy a mellrák fiatalabb korban is kialakulhat.
Éppen ezért fiatalabb életkorban különösen fontos, hogy a nők tisztában legyenek azzal, milyen a saját mellük megszokott állapota, és észrevegyék, ha ehhez képest valamilyen új vagy szokatlan változás jelenik meg. Ilyenkor nem érdemes várni, hanem orvoshoz kell fordulni. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy ezen a területen van még mit erősíteni. A 39 év alatti válaszadóknak mindössze 52 százaléka értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben. Ebben a korcsoportban mindössze minden ötödik nő, 21 százalék végzett rendszeresen önvizsgálatot, miközben a megkérdezetteknek csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni. Az önvizsgálat azonban nem helyettesíti a mammográfiás szűrést.
Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 év közötti, tünetmentes nőket célozza: őket kétévente hívják mammográfiás vizsgálatra. Hogy egy nőnek éppen mi a következő indokolt lépés a korai felismerés érdekében, az életkorától és az egyéni helyzetétől is függ.
A szűrés jelentőségét a hazai adatok is alátámasztják. Egy friss, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatokon alapuló vizsgálat szerint azoknál, akiknél a szűrés során fedezték fel az emlőrákot, a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7 százalék volt. A két éven belül nem szűrt csoportban ugyanez az arány csaknem négyszer magasabb, 14,4 százalék volt.
A különbség a halálozási adatokban is megjelent: a vizsgálat szerint az egy- és hároméves halálozás egyaránt alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében. A korai felismerés tehát nem pusztán egy újabb egészségügyi ajánlás, hanem a betegség lefolyását és a kezelési esélyeket is befolyásoló tényező. Magyarországon évente több ezer nő szembesül az emlőrák diagnózisával.
A Nemzeti Rákregiszter szerint 2023-ban 8313 új esetet regisztráltak, ami százezer nőre vetítve 167 új megbetegedést jelent. Ez egy kisebb magyar város lakosságának megfelelő nagyságrend.
A korai felismerés lehetősége ugyan adott, a szűrésen való részvétel azonban továbbra is komoly kihívás.
Az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50–69 év közötti nőknek mindössze 48 százaléka vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben. Ez elmarad az OECD 55 százalékos átlagától.
Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló kutatás szintén arra jutott, hogy a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott a részvétel. Vagyis miközben az emlőrák korai felismerésének jelentőségét a hazai adatok is egyértelműen mutatják, továbbra is sok nő marad ki abból a vizsgálatból, amely éppen a tünetek megjelenése előtt segíthet felismerni a betegséget. A mellrák megelőzésében és korai felismerésében ezért nem egyetlen módszernek van szerepe. Fiatalabb korban a saját testünk változásainak ismerete és a gyanús tünetek komolyan vétele lehet az első lépés, a szűrési korosztályban pedig a rendszeres mammográfia jelenthet fontos kapaszkodót. A családi előzmény hiánya egyik esetben sem jelent teljes védettséget.
Dank Magdolna professzor hozzátette: az életkor előrehaladtával a mellrák kockázata emelkedik. Jelenleg Magyarországon a mammográfiás népegészségügyi szűrőprogram a 45–65 év közötti korosztályt szólítja meg, de mivel a betegség egyre fiatalabb korban jelentkezik, indokolt lenne a szűrővizsgálatot a 40–70 éves korcsoport számára biztosítani. A népegészségügyi szűrőprogramok felülvizsgálatára Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felhatalmazást kapott.
Egy augusztusi Magyar Közlöny szerint teljesen átvilágítják a szervezett népegészségügyi szűrések rendszerét, a cél pedig az eredményesség, a hozzáférés és a költséghatékonyság javítása. Felülvizsgálják az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrés rendszerét, de a szakemberek a teljes betegutat végignézik a meghívástól és a vizsgálattól egészen az utánkövetésig. Azt is megvizsgálják, kik maradnak ki a szűrésekből, és milyen területi vagy társadalmi akadályok állnak a háttérben. Áttekintik a finanszírozást, a kapacitásokat, a humánerőforrást, a minőségbiztosítást, az adatkezelést és azt is, hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a lakosságot a szűrővizsgálatokba. A digitális megoldások alkalmazhatóságát és a magán- és közellátásban végzett vizsgálatok kapcsolatát szintén elemzik.
Az egészségügyi miniszternek 2026. december 31-ig kell előterjesztést készítenie a 2027–2030 közötti intézkedési tervről, amelyben a szükséges jogszabályi, finanszírozási, informatikai és humánerőforrás-intézkedéseket is rögzíteni kell.
Dank Magdolna szerint az emlőrákot nem lehet teljesen megelőzni, a kockázatot azonban lehet csökkenteni a megfelelő életmód megválasztásával. Fontos a helyes táplálkozás, a dohányzásmentes élet, a mozgásban gazdag életmód, a megfelelő mennyiségű alvás, valamint a rendszeres szűrővizsgálat. Hozzátette: amikor megszületik egy rákdiagnózis, sok beteg megkérdezi az onkológusától, hogy mit rontott el. A válasz azonban az, hogy semmit. Éppen ezért is fontos az emlőtudatosság: ismerjük meg a saját mellünket, és figyeljünk az otthoni önvizsgálatra. Erre már iskolás korban fel kell hívni a lányok figyelmét – tette hozzá Dank Magdolna.
Nagyon sok a tévhit a mammográfiás vizsgálattal kapcsolatban, például az, hogy nagy sugárterheléssel jár – mondta Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. Tóth Krisztina maga is érintett beteg és elmondta, hogy nála a mellrák kialakulása után csontáttétet diagnosztizáltak, és kilenc és fél éve él csontáttéttel. Hozzátette: az emlőrákszűrés során elszenvedett sugárterhelés akkora, mint egy Budapest–New York repülőút során. Ha valakinek felajánlanának egy ilyen utazást, akkor a sugárterhelés miatt biztosan nem mondaná le, ugye? – tette fel a kérdést Tóth Krisztina. Beszélt arról is, hogy egy frissen diagnosztizált beteg első dolga gyakran az, hogy hazamegy, és elkezdi az internetet bújni. A világhálón keringő csodaszerek és drasztikus diéták ígéretei helyett azonban a valódi kapaszkodót a kezelőorvossal folytatott őszinte, alapos párbeszéd jelentheti.
A prevenció és a genetikai érintettség kérdése ma már a fiatalabb generációkat is közvetlenül érinti. Sydney van den Bosch saját családi érintettsége és BRCA-génmutációja miatt hozott meg egy rendkívül nehéz, de számára felszabadító döntést. „Az én utam az, hogy ne kelljen félelemben élnem, és a BRCA-génmutáció hordozása miatt a kétoldali masztektómia mellett döntöttem” – mondta Sydney van den Bosch. Bár hangsúlyozza, hogy mindenki dönthet másképp, számára ez a lépés hozta el a megnyugvást. Sydney szerint a megelőző műtéttel nemcsak a kockázatot csökkentette minimálisra, hanem visszaadta a saját élete feletti kontrollt is.
Tóth Krisztina pedig a beszélgetés során egy olyan kutatást is említett, amely azt vizsgálta, miért nem mennek el a magyar nők az ingyenes mammográfiás vizsgálatra. A felmérés az időpontfoglalás nehézségeire hívta fel a figyelmet.
Tóth Krisztina kritikaként fogalmazta meg, hogy a postai úton, lakcímre kiküldött papíralapú meghívó egyáltalán nem 21. századi módszer, ezen is érdemes lenne változtatni.
Beszélt arról is, hogy sokan korábbi kellemetlen tapasztalataik miatt halogatják a vizsgálatot. Tóth Krisztina elmesélte, hogy amikor 19–20 évvel ezelőtt először járt ilyen vizsgálaton, a korabeli gépek valóban nagyon összenyomták a mellet, ami fájdalmas volt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mai modern gépekkel a vizsgálat már egyáltalán nem fáj, és ez a pillanatnyi kellemetlenség elenyésző ahhoz képest, amennyire fájdalmas lehet, ha később derül ki egy daganatos betegség.
Az OOI főigazgatója, Dank Magdolna az Economx kérdésére válaszolva beszélt arról is, hogy szélesebb szakmai egyeztetést kezdeményezett arról, hogy a masztektómián áteső, illetve örökletes emlőrákkockázattal élő nők esetében milyen helyreállító és kockázatcsökkentő műtéteket indokolt közfinanszírozásban biztosítani. Az intézet a NEAK-ot és több szakmai kollégiumi tagozatot is megkereste, hogy tisztázzák a jelenlegi finanszírozási szabályokat és a hiányzó elemeket. Az OOI azt is felmérné, évente hány beteget érinthet a probléma, és mekkora többletköltséget jelentene a kockázatcsökkentő beavatkozások finanszírozása. Az intézet első becslése szerint évente 200–300 nő lehet érintett – erről korábban a MedicalOnline-nak adott interjújában is beszélt Dank Magdolna.
A számításoknál nemcsak a műtétek árát vennék figyelembe, hanem a hosszú távú képalkotó ellenőrzések, a rekonstrukció, a pszichés támogatás és az életminőség szempontjait is. A kezdeményezésbe a betegszervezeteket és az OOI pszichológiai munkacsoportját is bevonnák.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza