Síró orvosok, embertelen körülmények a Péterfyben

Az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk – írják a Másfélfokon megjelent elemzésben. Múlt vasárnap óta egy újabb hősokktól szenvedünk. A rendkívüli időjárás az egészségügyi intézmények klímarendszerét is megviselte, ha egyáltalán volt klíma az intézményben. 

Egy 2021-es ombudsmani jelentésben arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyar Kórházszövetség 2019-es felmérése szerint - 108 megkeresett egészségügyi intézményből 46 reagált - a válaszadó kórházak kétharmada rendelkezik klímával a műtőiben, de a válaszadó intézmények felének nincs pénze a klímák karbantartásra.

További nehézséget jelent az intézmények számára, hogy az elavult klímarendszerük cseréjéhez, vagy az új klímarendszer kiépítéséhez gyakran az épületek teljes elektromos hálózatának cseréjére vagy legalább felújítására is szükség volna.

Megkerestük a Magyar Kórházszövetséget, hogy a kórházigazgatók, miről számolnak be az idei nyár folyamán, mi a helyzet a műtők klimatizálásával. Valamint azt is szerettük volna megtudni, hogy mi a véleménye a Kórházszövetségnek a kialakult helyzetről? Milyen megoldási javaslataik vannak, hogy ne maradjanak el nyáron sem műtétek százai?

A Kórházszövetségtől azt a választ kaptuk, hogy nincsenek pontos információik, ezért most nem tudnak válaszolni a kérdéseinkre.

Már a KEF felel a klímákért

Kórházak klímáit már a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tartja karban. A nyári hónapokban az Uzsoki utcai kórházban és a  Szent János kórházban is voltak a KEF szerelői. A KEF az Economx-nak még nyár közepén azt írta, hogy a kórházi klímarendszerek állapotfelmérését elkezdték, átfogó programot indítottak a hűtési rendszerek javítására mintegy 20 intézményben. A KEF munkatársai a budapesti Uzsoki utcai kórház műtőblokkjának hűtését soron kívül megjavították. Az Észak-budai Szent János Centrumkórházban több mint egy hónapja várják a klíma javításhoz szükséges alkatrészeket, erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt az RTL Híradónak. Azt az utasítást adták a János kórház főigazgatójának, hogy szervezze át a betegek ellátását, az ortopédiai műtétek nagy része ezért átkerült a Kútvölgyi úti épületbe.

Magyarországon 2002-ben adta ki az akkori Egészségügyi Minisztérium a műtéti sebfertőzésre vonatkozó egészségügyi szakmai irányelvet. A dokumentumot 2019-ben korszerűsítették, ebben többek között szerepel, hogy a  nyári időszakban a műtők mesterséges levegőellátó rendszerét steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami legyen képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani. A műtőben nyáron sem lehet 25 Celsius foknál magasabb hőmérséklet és 60 százaléknál magasabb relatív nedvesség. 

Az egészségügyért felelős államtitkár Takács Péter a napokban az Országos Onkológia Intézetben (OOI) járt, ahol jellemzően 19-20 Celsius fok között hőmérséklet volt műtőkben. Az OOI az ország egyik legjobban felszerelt intézménye, a betegszobák többsége klimatizált, de még így is 27 fokot mutatott a hőmérő. Takács Péter az RTL Híradónak azt mondta, eddig nem kapott jelzést arról, hogy a vasárnap óta tartó kánikula nagyobb zavart okozott volna a betegellátásban.

Magyar Péter is kórházbejárásra indult, szerdán a Péterfy utcai kórházba ment, miután már korábban járt a Szent János Kórházban is. A Tisza Párt európai parlamenti képviselője bejutott a Péterfybe, de a sajtó képviselőit nem engedték be, hogy felvételt készítsenek a kórtermek és a műtők hőmérsékletéről. Vaslánccal zárták le a sajtó képviselői előtt a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórházat. 

Magyar Péter szerint a Péterfy kórtermeiben 38,4 Celsius fok is van.

Azt írta a Facebook bejegyzésében, hogy embertelen körülmények vannak a Péterfy kórházban. Megfélemlített, végletekig kizsigerelt egészségügyi dolgozókról írt.

Volt orvos, aki sírt és könyörgött, hogy ne hagyják magukra őket, tájékoztassák a nyilvánosságot arról, hogy milyen körülmények között próbálnak napról napra életeket menteni.

A Tisza Párt elnöke a héten a párt orvos, EP-képviselőjével Kulja Andrással együtt járja az állami kórházakat. A Szent János Kórházban is azt tapasztalták, hogy a gyermeksebészeti műtőben 36 Celsius fok volt és minden műtétet el kellett halasztani. Magyar Péter szerint a magyar egészségügynek strukturális átalakításra és évente 500 milliárd forint plusz forrásra van szüksége az alulfinanszírozottság miatt.

Az adósságokban úszó egészségügyről Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt lapunknak. Elmondta, hogy a nyári hónapokban is 71 milliárd forint kintlévősége van a kórházaknak. Úgy fogalmazott, hiába van jelenleg is folyamatban egy konszolidáció ősszel újabb adósságrendezésre lehet szükség. 

Kerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot is a klímagondokkal küzdő egészségügyi intézmények helyzetéről, de még nem kaptunk választ. Ha válaszol az OKFŐ, akkor megírjuk.