A magyar egészségügyben súlyos válság fenyeget: jelenleg mintegy 14 ezer szakdolgozó hiányzik a betegellátásból, ami komolyan veszélyezteti a kórházak működését, mondta Balogh Zoltán a kórházszövetség konferenciáján. Hozzátette: az ápolók átlagéletkora magas, a szakma presztízse és vonzereje folyamatosan csökken, túlterheltség, kiégés és a bérrendszer problémái egyre súlyosabb terhet rónak a szektorra.
Nem festett túl rózsás képet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az egészségügyben tapasztalható humánerőforrás helyzetről a Magyar Kórházszövetség konferenciájának második napján. Már tíz-húsz évvel ezelőtt is nagyon kevés ápoló volt a magyar egészségügyben és ez a helyzet mára sem változott, most is 13-14 ezer szakdolgozó hiányzik a betegellátásból – mondta Balogh Zoltán.
Kiemelte: nagyon fontos, hogy Magyarországon magyar nyelvű ápolókkal, szakdolgozókkal kell a következő évtizedekben is a betegek ellátását biztosítani.
A gond nem a Z-generációval van, hanem az alfákkal, mondta Balogh Zoltán. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a napokban a MESZK elnökének egy válaszlevélben azt írta,egyre több kutatás támasztja alá, hogy a mai Z generációs fiatalok számára a segítő szakmák nem vonzóak. A Z generáció fiataljai stresszesebbek, hamarabb kiégnek, és gyorsabban felmondanak, ezért a munkába állításukhoz nem jelent elegendő megoldást a bérek további emelése. Úgy véli Takács Péter, ha az eddigi kilenc béremelés nem tudott jelentős fordulatot hozni az ápolók dolgozói létszámában akkor egy esetleges tizedik béremelés sem fog.
A döntéshozók, a szakmai vezető, a főigazgatók, a minisztériumi képviselők, az oktatásügyi vezetők támogatását kérte Balogh Zoltán, mert jelentős mértékben devalválódott a szakdolgozói lét, és ez struktúra-átalakításért és bérrendezésért kiált.
A magyar szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, húszezer kollega 58 évesnél is idősebb, és az elmúlt egy évben több ezerrel csökkent a kamarai tagok száma is – sorolta a problémákat a MESZK vezetője.
A dolgozók 70 százaléka a tapasztalt kategóriába tartozik, ők azok, akik 16 évnél több éve dolgoznak az egészségügyben, mégis egy bérbesorolási kategóriába tartoznak. Ma az orvosok átlag bruttó keresete 2,2 millió forint, a szakdolgozóké 800 ezer forint. Ez elmarad attól a felzárkózási aránytól, amit korábban a kormány maga tűzött ki célul, mondta a napokban a Népszavának Balogh Zoltán. Hozzátette: a helyzetet tovább rontja, hogy ezt az átlagos összeget is csak jelentős többletmunkával érik el az egészségügyi szakdolgozók. Az elmúlt években a túlórák mennyisége extrém módon nőtt, vannak olyan területek, ahol havi 220-240 munkaórát teljesítenek az ápolók, a 168-174 óra helyett, azaz 20-30 százalékkal többet dolgoznak.
A bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta: nyolc oldalban foglalták össze az érveket, ellenérveket, hogy más legyen a bérbesorolás. De ha nincs pénz, paripa fegyver, akkor nagyon nehéz lesz úgy balanszírozni, hogy a dolgozók helyzete javuljon. A szakdolgozók életkorgörbéjét három csoportra osztva ideálisnak, reménykeltőnek és katasztrofálisnak aposztrofálta Balogh Zoltán a kórházszövetség konferenciáján. A dietetikusok például az ideális kategóriába tartoznak, nagyon sokan, sőt egyre többen vannak. A másik terület, a gyógytornászok, a fizioterápia területe, a kollégák nem tudnak ezen a területen munkát vállalni, mert nincs elég státusz az intézményekben.
A gyermekápolási szakdolgozók között a következő évtizedben egy kritikus tömeg éri majd el a nők 40-nel a nyugdíjkorhatárt, vagy az öregségi nyugdíjat, hívta fel a figyelmet a kamarai elnök. A szülésznői és mentési területen a képzési rendszer megváltozása okoz komoly kihívást jelenleg a humánerőforrás tekintetében.
A felnőttápolás területen lesújtó a helyzet, 6500 kolléga a nyugdíj mellett dolgozik, hétezren pedig hiányoznak ezen a területen, az 58 évesnél idősebbek száma pedig több mint 6500 fő.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aneszteziológus, intenzív terápiás területen olyan mértékű hiányt detektálnak, olyan humánerőforrás hiány lesz hamarosan, amivel intézmények válhatnak működésképtelenné. Brutálisan hiányoznak a műtősök is, és a védőnők esetében is rapid módon csökken a fiatalok száma.
Azt is megemlítette, nincs térerő az intézményekben. Az ápolói terhek csökkentéséhez viszont olyan wifi kell, amik a modern, innovatív technológiákhoz szükségesek.
A Magyar Kórházszövetség kétnapos konferenciájának első napján Pintér Sándor is tartott egy előadást, erről itt írtunk bővebben. A belügyminiszter beszélt a kórházi ellenőrzésekről, a renitens betegekről, aki szíve szerint szankciókkal illetne, de erről a politikusok lebeszélték, és a kórházban hagyott 300 csecsemőről és az egészségügy átalakításáról is.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a második napon tartott előadásában semmilyen újdonságot nem árult el. A CT- és MRI-gépek államosítása kapcsán kiemelte, a magánszolgáltatók leváltása zajlik, erre a programra 52 milliárd forint áll rendelkezésre, többek között lecserélik a 12 évnél régebbi gépeket, de a források nagy részét új gépek beszerzésére költik. A nagyobb betegforgalmú térségekben mobil CT- és MRI-gépekkel biztosítják a betegek ellátását. És mivel egyre több képalkotódiagnosztikai vizsgálatot kérnek az orvosok, és nem szeretnék a betegeket a magánellátás irányába terelni, ezért 7,5 milliárd forintot csoportosítottak át az ultrahang, CT és MRI várólistacsökkentésre.
Idén nem lesz kasszasöprés a kórházakban, még évközben eljuttatják az intézmények számára a teljesítményarányos finanszírozást – fogalmazott az államtitkár.
Úgy véli az államtitkár, hogy a kórházi adósságok összege év végéig 95 milliárd forint környékén tetőzhet. A napokban írtunk az Economxen arról, hogy már szeptember végén 80 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóiknak. Takács Péter felhívta az intézményvezetők figyelmét arra, hogy a gazdasági igazgatók ne hagyják korosodni a számlákat, ne legyenek 180 napos számlák a rendszerben, fizessék ki a következő alkalommal, amikor tudják, mert az orvostechnikai beszállítókkal van egy megállapodásuk. Eszerint ha az intézmények nem hagyják korosodni a számlákat, akkor a beszállítók sem árazzák be a késedelmes kifizetést. Hozzátette az államtitkár, ha beszállítók is együttműködők, akkor legyünk mi is azok.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza