Négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági vizsgálatok, mondta Kirschner András, a VOSZ egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja. A szeptembertől életbe lépő változások pedig egymillió irodai dolgozót érinthetnek.
Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek közül körülbelül egymillió szellemi munkakört érint a most hatályba lépett jogszabályváltozás. Szakemberek az egészségmegőrzés fontossága miatt továbbra is azt javasolják a vállalatoknak, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói szerződéseket tartsák fenn, mondta az Economxnak Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja is.
A cégek számára a vizsgálatok költsége elenyésző, az egy munkavállalóra eső díja havi ezer forint körül van, ez a 301 484 forintos minimálbér munkáltatói összköltségének mindössze két-három ezrelékét jelenti. Az üzemorvosi vizsgálatok ár-érték arányban a legkedvezőbbek és továbbra is adómentesen nyújtható egészségügyi szolgáltatást kaphatnak a munkavállalók, sorolta az ügyvezető.
Az esetleges üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok megszüntetése nagyon kis megtakarítással jár ellenben, ha érdemben megtörténnek a vizsgálatok, akkor a munkajogi kockázatok minimalizálhatók és a korai felismeréssel kezelt betegségek népegészségügyi jelentősége is számottevő.
Az évenkénti, alaposan kivitelezett alkalmassági vizsgálatok során a munkavállalók hét százalékánál fedeznek fel addig ismeretlen egészségkárosodást, vagy ismert betegség kezeletlenségét, elhanyagoltságát állapítják meg az orvosok, mondta Kirschner András.
Az üzemorvosok által felismert betegségek nagy része a korai felismerés révén hatékonyan gyógyítható. Az évenkénti munkaegészségügyi vizsgálat a leghatékonyabb szűrési lehetőség a munkaképesek számára, a tíz évenként kötelező jogosítvány hosszabbítás kapcsán végzett vizsgálatokkal szemben.
A napokban jelent meg az Economxon a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalója a munkaalkalmassági vizsgálatokról. Az ügyvédi iroda szakértői azt írták: szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat.
Ugyanakkor Kirschner András szerint a jövőben ezzel ellentétben csak szűk körben nem kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkakörök többségénél változatlanul kötelező.
Kirschner András azt mondta: a cégek jelentős részénél a közlemény azt a félreértést okozhatta érdemi jogszabály olvasás és pontos ismeretek nélkül, hogy szüntessék meg általában a munkavállalói csoportok többségénél a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét és mondják fel az ellátó üzemorvosokkal a szerződéseiket.
Piacvezető foglalkozás egészségügyi szolgáltatóként, a szeptembertől hatályba lépő és hatályba maradó összes vonatkozó jogszabály ismeretében ennek pont az ellenkezője igaz – mondta Kirschner András.
A híresztelésekkel ellentétben nem törlik el a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, hanem a jellemzően irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani ezt a szolgáltatást, például a preventív, egészségi állapotot ellenőrző vizsgálatokat.
A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát. Jelen pillanatban nincs jogharmonizáció és egymással ellentétes jogszabályok okoznak majd a megszüntetés esetén problémát az így eljáró munkáltatók számára – tette hozzá az ügyvezető.
Azok a vállalatok döntenek jól, akik a lehetséges következményeket mérlegelve minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, például a fizikális belgyógyászati vizsgálatot, a szemészetet, az EKG–t és a labort.
Még az adminisztratív területen dolgozók számára is fontos az évenkénti üzemorvosi kontroll, mondta a szakember. Az összes többi munkavállaló többségénél maradnak a kötelező vizsgálatok, ezek a munkavállalók fizikai, kémiai, zaj, hőmérséklet, biológiai, járványügyi, stb. expozíció alatt állnak, ezért esetükben egyáltalán nem változtatják meg a vizsgálatok rendszerét és célját, illetve azok alaposságát.
A vállalkozások foglalkozás-egészségügyi szolgáltató hiányában a Munkavédelmi törvényben (1993. évi XCIII. tv) rögzített alábbi munkáltatói feladatokat nem, vagy csak részlegesen teljesítik, ha nem folytatják az alkalmassági vizsgálatok rendszerét és a rendelőn kívül végzett munkaegészségügyi szaktevékenységet.
Példaként említette Kirschner András a dolgozók látásvizsgálatát és a munkaszemüveg igazolását a képernyős munkavégzéshez. Az igazolás által a munkáltató a munkaszemüveget költségként is elszámolhatja.
Minden újonnan belépő munkavállaló az előzetes alkalmassági vizsgálatakor nyilatkozatot ír alá a korábbi betegségeiről, a fennálló egészségkárosodásáról az esetlegesen megváltozott munkaképességéről és kijelenti, hogy nincs eltitkolt megbetegedése.
Amennyiben a munkavállaló belépéskor nem történik meg az előzetes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat, és a fenti nyilatkozatot nem írja alá a munkavállaló, akkor a munkahelyen bekövetkező akut rosszullét, munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés kialakulása esetén kérdésessé válhat, hogy a munkahely a munkavállaló – esetleg a belépése előtt is fennálló – megbetegedésében szerepet játszhatott-e.
Például egy epilepsziás megbetegedés, súlyos diabetes, szívritmuszavar, pszichiátriai kórképek, eszméletvesztéssel járó rosszullétek esetén okként merülhet fel a munkahelyi ártalom és emiatt a munkáltató komoly kártérítés elé néz, amelynek legsúlyosabb esete az öregségi nyugdíj eléréséig fizetendő rokkantsági havi kártérítés.
Kitért arra is a VOSZ egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja, hogy manapság a súlyos és közepesen súlyos pszichiátriai megbetegedésben szenvedők aránya, az aktív munkavállalók között, 1,5-5 százalék közé tehető. Kirschner András szerint ilyen megbetegedésben szenvedő munkavállalók statisztikailag minden nagyobb létszámú cégnél jelen vannak. Gyakran az előzetes alkalmassági vizsgálaton vagy az időszakos alkalmassági vizsgálaton derül ki a szellemi munkavállaló súlyos elmebetegsége, mely veszélyt teremt az irodai kollégák számára.
Különösen fontos jelentőséggel bír, hogy munkaköri alkalmassági vélemény hiányában egy pszichés, illetve mentális problémák miatti munkavállalói nem megfelelőség esetén a munkáltató miként fog eljárni a munkaviszony esetleges megszüntetésekor. Ugyanis jelenleg például egy munkaügyi per során a munkáltató hivatkozhat az alkalmatlanság (nem alkalmas vélemény) tényére, ennek hiányában nehéz lesz az ilyen beteg munkavállalótól megválni, mondta az ügyvezető.
Sokéves tapasztalat alapján kijelenthető, hogy a fokozott mentális és pszichés megterheléssel járó szellemi munkakörök munkavállalói körében gyakrabban fordulnak elő a pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések és annak szerteágazó tünetei, valamint a kiégéssel együtt járó teljesítménycsökkenés, depresszió és egyéb hangulatzavarok, pánik szindróma, burnout szindróma, szenvedélybetegségek, továbbá ezen munkavállalók gyakrabban kapnak szívinfarktust és daganatos betegséget.
Mentális zavarokkal küzdő munkavállaló esetén különösen fontos szerepe van a foglalkozás-egészségügyi orvosnak, aki mediátori feladatokat is ellátva pszichiátriai vagy pszichológiai vizsgálatokat tud kezdeményezni.
A képernyő előtti, fokozott pszichés megterheléssel járó munkavégzés és az ülőmunka ergonómiai kockázatainak, valamint a pszichés és a pszichoszociális tényezők jelentőségének bagatellizálásával szakmailag abszolút nem ért egyet Kirschner András. Mivel azt tapasztalja a kollégáival egyetértésben, hogy a tartósan képernyős munkát végző, szellemi munkavállalók komoly egészségkárosító kockázatoknak vannak kitéve.
Például a fizikai aktivitás hiánya, az ülő testhelyzet miatti elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, alsó végtagok visszér betegsége, mélyvénás trombózis, és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata is fokozódik esetükben.
Sokan szenvednek a kedvezőtlen ergonómiai tényezők miatt csukló fájdalomtól, teniszkönyöktől, fáj a nyakuk, a hátuk vagy a derekuk, valamint gerinc- esetleg csípőgyulladásuk van.
Az adminisztratív munkavállalók körülbelül hét százaléka olyan krónikus betegségben szenved, amely folyamatos kontroll vizsgálatokat és terápiát igényel.
Körülbelül 200 ezer mobilis irodai munkavállaló dolgozik távol az eredeti lakhelyétől és az ideiglenes lakóhelyén nem kap megfelelő családorvosi ellátást, így ezen munkavállalók hét százalékát a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok látják el recepttel és ellenőrzik állapotukat.
Minden évben az irodai munkavállalók öt százalékát a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok oltják be influenza ellen, hasonlóan a fizikai munkavállalókhoz.
Becslések szerint a körülbelül egymillió irodai munkavállaló három százaléka munkavégzés céljából céges gépjárművet vezet, és ezen személyek évenkénti alkalmassági vizsgálata mellett a gépjárművezetői engedély alkalmasságának az elbírálása is a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatkörébe tartozik, sorolta munkavállalók életében az üzemorvosok szerepének fontosságát Kirschner András.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza