Az ellátásbiztonságot érintő hiányosságokról és a mentőszolgálaton belüli munkavállalói félelemkeltésről beszélt a Partizánnak adott interjújában Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) korábbi elnöke.
A szakember a 2024-ben történt elbocsátásához vezető esetet idézte fel, amelynek hátterében egy kiszivárgott beteglap állt. Lengyel Tibor elismerte, hogy ő hozta nyilvánosságra a dokumentumot, amellyel – állítása szerint – a mentőszolgálaton belüli visszásságokra kívánta felhívni a figyelmet.
A nyilvánosságra került eset kapcsán a volt szakszervezeti vezető pontosította a korábban megjelent információkat: állítása szerint nem három, hanem öt óra telt el az orvosi mentőigénylés és a mentőegység helyszínre érkezése között egy mélyvénás trombózissal küzdő beteg esetében.
Lengyel Tibor hangsúlyozta, hogy az eset nem egyedi, szerinte rendszerszintű problémák húzódnak a háttérben. Kritikát fogalmazott meg a munkáltatói gyakorlattal szemben is. A mentődolgozók tartanak a szakszervezeti fellépéstől, mivel a munkáltatói retorziók (például elbocsátás) egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra, tekintettel arra, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) monopolhelyzete miatt a szakmában való elhelyezkedés korlátozott. A volt elnök „állam az államban” jellegű működésként jellemezte az OMSZ-t, ahol a szabályozási környezet szerinte rugalmasan alkalmazkodik a munkáltatói érdekekhez.
A beszélgetés során Lengyel Tibor kitért az infrastruktúrát érintő aggályokra is, említést téve a mentőautók elöregedett állományáról, valamint az indokolatlan mentőkiküldések gyakorlatáról.
A MOMSZ volt elnöke a szakma helyzetének javítása érdekében a kormányzati szintű párbeszéd megnyitását sürgeti, valamint a szakszervezeti jogok tényleges érvényesítését, átfogó tárgyalássorozatot a mentőszolgálat problémáinak rendezésére, és a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése a biztonságos és átlátható működéshez – foglalja össze a beszélgetést az Index.