Rákterápia, amely átprogramozza a beteg sejtjeit: több száz magyar életét menthetné meg

A CAR-T-sejtterápia nem egy új gyógyszer a sok másik készítmény után, hanem egy új perspektívát jelent a rosszindulatú, hematológiai betegeknek – mondta egy háttérbeszélgetésen Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója.

A beteg a saját módosított sejtjeit kapja vissza a technológia során. Ennek a terápiának a legnagyobb felhasználója a hematológia és az immunológia.

A szakember abban bízik, hogy ez egy teljesen új perspektívát nyit ki az orvostudomány több területén, és az a szakmai konferencia, amelyet a CAR-T-sejtterápiával kapcsolatban rendeznek sokakat meggyőz majd arról, hogy ebből az új világból nem szabad kimaradni Magyarországon sem.

Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a napokban a Medicalonline-nak adott interjújában azt mondta: büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai betegellátást.

Mi a terápia lényege

Az immunrendszerünk egy csodálatosan összehangolt gépezet, amelynek két főszereplője a T-sejt és a B-sejt. A T-sejtek igazi „bérgyilkosok”, képesek elpusztítani a veszélyes sejteket, de maguktól nem mindig képesek felismerni a célpontot. A B-sejtek ezzel szemben kiválóan felismernek szinte bármit a felszínükön lévő receptoraikkal, de ölni nem tudnak.

A CAR-T technológia zsenialitása abban rejlik, hogy ötvözi ezt a két sejttípust. A tudósok kiveszik a beteg saját T-sejtjeit, és a laboratóriumban felruházzák őket egy új, mesterséges receptorral. Ez a receptor úgy működik, mint egy beépített GPS: pontosan odavezeti a gyilkolásra képes T-sejtet a daganatos vagy beteg sejtekhez, hogy elpusztítsa azokat – magyarázta a terápia lényegét Nagy György, a Semmelweis Egyetem igazgatója.

Ez a beavatkozás nem egy egyszerű tabletta bevétele, hanem egy rendkívül összetett folyamat. Első lépésként a betegtől vért vesznek, amiből kiszűrik a szükséges T-sejteket. Ezeket a sejteket egy speciális laboratóriumba szállítják, ahol egy vírus segítségével elvégzik rajtuk a génmódosítást, majd felszaporítják és aktiválják őket. Miután a szigorú minőségellenőrzés megtörtént, a sejteket visszaszállítják a kórházba. A beteg eközben egy előkészítő kemoterápiát kap, hogy az immunrendszere befogadóbb legyen, majd infúzión keresztül visszakapja a saját, immár „szuperképességekkel” felruházott sejtjeit.

A kezelés egyik sajátossága, hogy a betegből levett T-sejteket Magyarországon jelenleg nem tudják teljes egészében előállítani/módosítani, ezért a sejteket külföldre szállítják, ahol elvégzik a genetikai módosítást és felszaporítást. Ezután a módosított sejteket visszaszállítják Magyarországra, és itt adják be a betegnek. Bár a CAR-T-terápia élet és halál kérdésében dönthet, Magyarországon a hozzáférés rendkívül korlátozott.

Jelenleg mindössze két intézmény – a Debreceni Egyetem és a Dél-Pesti Centrumkórház – rendelkezik akkreditációval a kezelés elvégzésére.

Bár más egyetemek, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is elindították a folyamatot, az akkreditáció rendkívül szigorú és bonyolult – tette hozzá Gergely Lajos, a Debreceni Egyetem egyetemi docense. Példaként említette, hogy Európában 2019-ben még csak ezer T-sejtes kezelést végeztek, 2025-ben pedig már 17 500-at.

Betegéletek múlhatnak az új terápia befogadásán

Évente több száz életet lehetne megmenteni Magyarországon, eddig a társadalombiztosítás (NEAK) mindössze néhány gyermekkori leukémiás eset finanszírozását engedélyezte. Minden más esetben egyedi méltányossági kérelmet kell benyújtani, aminek az elbírálása akár négy és fél hónapig is eltarthat – miközben ezek a betegek kezelés nélkül gyakran két-három hónapon belül meghalnak. Előfordul, hogy a NEAK külföldi (például zágrábi, milánói vagy bécsi) kezelést fizet ki a betegeknek, ám ez a hazai ár duplájába kerül, és hatalmas fizikai és logisztikai tortúrát jelent a halálos beteg embereknek.

A szakemberek már több mint öt éve tárgyalnak a NEAK-kal a terápia rendes befogadásáról, de áttörést még nem sikerült elérni. Pedig az igény óriási lenne: a különböző hematológiai és jövőbeli immunológiai indikációk alapján évente akár több száz magyar beteg életét is meg lehetne menteni ezzel a módszerrel.

Statisztikai adatokat említve Gergely Lajos elmondta, hogy ez a terápia sem csodaszert, azoknál a betegeknél, akiknél az elsővonalbeli terápia nem volt hatásos és T-sejtes terápiát alkalmaznak, azoknak a betegeknek a 15-20 százalékának az állapota javult.

Emily volt az első

Példaként említettek a háttérbeszélgetésen egy amerikai esetet. Az ötéves Emilynél a hagyományos rákkezelés csődöt mondott, és az orvosoknak közölniük kellett a szülőkkel a legrosszabbat: a terápia nem hatásos, és a gyermekük nagy valószínűséggel meg fog halni. Az amerikai kislány egy rendkívül makacs, a kemoterápiára egyáltalán nem reagáló B-sejtes akut leukémiában szenvedett. A szülők nem törődtek bele a tragikus diagnózisba. Tudomást szereztek a kísérleti fázisban lévő CAR-T-sejtterápiáról. Azonnal felkerestek egy philadelphiai professzort, ám ekkor újabb falba ütköztek: a kezelést még nem adhatták be a kislánynak, mert a klinikai vizsgálatok elindításához szükséges hivatalos engedélyek még nem voltak meg. A család ekkor elképesztő lépésre szánta el magát: megkeresték a philadelphiai kongresszusi képviselőjüket, akinek segítségével végül sikerült egy rendkívüli, egyedi kongresszusi engedélyt kijárniuk.

A kislány 2012-ben, még azelőtt megkaphatta a terápiát, hogy a hivatalos klinikai vizsgálat egyáltalán elindult volna. Emily teljesen meggyógyult. Ez pedig alapjaiban rázta meg az orvostudományt is.

A gyógyulásáról szóló, 2014-ben megjelent tudományos publikáció valóságos robbanást idézett elő a CAR-T-kutatásokban. A kislány szülei később létrehozták az Emily Whitehead Alapítványt, amely azóta is elkötelezetten finanszírozza a CAR-T-kutatásokat és -kezeléseket, hogy más reményvesztett családoknak is esélyt adjon a túlélésre.

Bár a CAR-T leginkább a hematológiában, például limfómák és leukémiák kezelésében bizonyított, az immunológia is rohamléptekkel zárkózik fel. Magyarországon is volt már példa hasonlóra: egy daganatos és súlyos ízületi gyulladásban szenvedő idős férfi a CAR-T-kezelés után teljes, gyógyszermentes remisszióba került, ő klinikai vizsgálat keretében jutott hozzá a terápiához. Nem olyan régen járt kontrollon – mondta Nagy György –, és az egyetlen panasza az volt, hogy fáj a dereka, de egyébként mind hematológiai, mind immunológiai szempontból tökéletesen jól van.

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Magyarországon a legnagyobb akadályt a finanszírozás és a bürokrácia jelenti.

Egy-egy ilyen kezelés ára több mint 100 millió forintba kerül. Bár ez az összeg elsőre sokkolóan hangzik, a szakértők szerint, ha a beteget nem ezzel kezelik, a sok egymást követő, sikertelen és drága terápia, valamint a hosszú kórházi tartózkodások végül szintén felemészthetnek 40-50 millió forintot – ráadásul a beteg a végén gyakran mégis meghal. Létezne egy elméletileg olcsóbb megoldás is: a „házi” vagy intézményi gyártású CAR-T. Ha a sejteket helyben, a kórház saját laboratóriumában módosítanák, a költségeket akár a töredékére, 20-30 százalékkal is csökkenteni lehetne. A Dél-Pesti Centrumkórház korábban egy európai uniós forrásból létre is hozott egy ilyen csúcstechnológiás laboratóriumot. A labor azonban jelenleg nem működik. Bár az épület és az eszközök megvannak, a működtetéshez szükséges további pénzinjekció elmaradt, ráadásul a saját gyártáshoz szükséges rendkívül szigorú hatósági engedélyek megszerzése és a jogi felelősségvállalás kérdése is nehezíti a helyzetet.

Magyarországon fontos lenne Gergely Lajos szerint, hogy még több centrum megkapja az engedélyt a CAR-T-kezeléshez, mert ha az egészségbiztosító úgy döntene, hogy befogadja a terápiát, akkor bővíteni kellene a klinikai hálózatot, ahol a betegek kezelése megtörténhet.