Magyarország lakosságának egészségi állapota kritikusan romlik: naponta 37 ember hal meg azért, mert nem mozog eleget, és az életmód szorosan összefügg a halálozás közel egy tizedével, mondta Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár.
Magyarországon minden nap 37 ember azért hal meg, mert nem mozog eleget, vagyis az életmódjába nem épít be hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást. A halálozások 9,7 százaléka a mozgásszegény életmód miatt történik – mondta Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár a V. Életmódorvosi és II. Mozgás Receptre Konferencián Mezőkövesden. Kiemelte: a betegségek közvetett és közvetlen költségei a GDP több mint 7 százalékát teszik ki.
A várható élettartam tekintetében Magyarország rosszul áll. A magyarok átlagosan 76,9 évig élnek, miközben az Európai Uniós (EU) átlag 81,5 év,
Példaként említette az államtitkár, hogy a spanyolok átlagosan 84 évig élnek, de a svédek is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint mi. A magyar nők 4,1 évvel, maradnak el az uniós átlagtól, a férfiak pedig 5,3 évvel. Mindkét nem tekintetében a magyarok átlagosan 4,6 évvel korábban halnak meg, mint európai kontinensen élők átlagosan.
Nem lehetünk büszkék arra sem, hogy a túlsúlyos nemezetek rangsorában a harmadik helyen állunk uniós összevetésben. Révész Máriusz hangsúlyozta, ma a fiú gyermekek egyharmada nem éli meg a 65-dik születésnapját.
Révész Máriusz kiemelte, hogy bármennyit költhetünk kórházakra, lehetnek csilli-villi kórtermek az intézményekben, ha az életmódon nem változtatunk, akkor nem fognak a magyarok tovább élni.
Három fontos tényező határozza meg a lakosság egészségét, a fizikai és társadalmi környezet, valamint az egyéni sajátosságok.
Ezek megoszlása a következőképpen alakul:
Kitért az államtitkár arra is, hogy drámain keveset sportolunk, Finnországban a lakosság 8 százaléka inaktív, míg Magyarországon a lakosság 59 százaléka soha nem sportol. Ezen a téren is rosszul állunk, mert EU-ban a nem sportolók aránya ötven százalék alatt (45 százalék) van.
A mozgás legyen a gyógyszer
– tette hozzá az államtitkár.
Heti 2,5 óra sport jelentősen csökkenti a magas vérnyomás kockázatát, a daganatos betegségek kialakulását és a cukorbetegséget is, ezek pedig mind népbetegségnek számítanak Magyarországon.
Soha ennyi pénz még nem állt rendelkezésre az életmód javításra, soha ennyi pénz, mondta Révész Máriusz. Példaként említette, hogy Svédországban, Új-Zélandon és Angliában az alapellátó orvosok nem csak pirulát írnak fel receptre, hanem mozgást is, ezért indították el a Mozgás Receptre programot Magyarországon is.
A gyermekek 25-30 százaléka már elhízott, átlagosan 6-7 órát töltenek a képernyő előtt. A gyermekek mentális állapota is drámaian romlik, a kognitív képességeik és a tudásszint csökken. Statisztikai adatokat említve Révész Máriusz elmondta, hogy a fiatal lányoknál az önsértések száma drámaian emelkedik, egyre több pszichológusra van szükség már a gyermekkórházakban is.
2024. december 23-án jelent meg az a Szép-kártya rendeletet, aminek keretében a munkáltatók a munkavállalók számára cafeteriaként aktív, szabadidős sporttevékenységet is biztosíthatnak. A legjellemzőbb példák, hogy a munkavállalók fitnesz - vagy uszodabérletet vásárolnak, sportpálya bérlésre költik esetleg egy futóverseny nevezési díjára fordítják azt a havi tízezer forintot, ami a Szép-kártyájuk Aktív Magyarok zsebében rendelkezésre áll. Évente az aktív zsebbe maximum 120 ezer forint érkezhet, és kifejezetten sportolásra lehet csak költeni, mondta Révész Máriusz,
Az orvosoknál jelentős paradigmaváltásra van szükség, mert az egészségügyet és a mozgásszektort össze kell hozni. Gyógyítani nem csak a négy fal között lehet, hanem a szabadidős tevékenység során is – mondta Babai László, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnöke a konferencián. Példaként említette, hogy Magyarországon évente 20-24 ezren kapnak szívinfarktust, 15 ezer beteg eljut a kórházig, de sajnos a kórházba került betegek egyötöde egy éven belül meghal, ez ötezer halálesetet jelent, de ha a betegek az infarktus után elkezdenének mozogni, sokkal tovább élhetnének.
A mozgás receptre program már elindult Magyarországon is. Komoly szakértői testület állt össze, ahol jelen vannak háziorvosok, gyermekorvosok, sportorvosok, gyógytornászok, és rekreációs szakemberek is.
Új-Zélandon 1998 óta, Svédországban 2003 óta már működik a mozgás receptre program, a tapasztalatokkal kapcsolatban Babai László elmondta, a vényt a háziorvos írja fel. Hasonló program van az USA-ban, Európa 20 országában pedig az egészségorientált sportklubokat támogatja az egészségbiztosító, Magyarországon pedig a XII. kerületben 2021-ben a Hegyvidéken indult el a zöld recept program.
Ma már 54 önkormányzat csatlakozott a projekthez, a legaktívabbak, Kaposvár, Kecskemét és Zalaegerszeg. A programot 357 orvos alkalmazza, 2212 regisztrált felhasználója is van a projektnek. Eddig 593 úgynevezett zöld receptet írtak fel az orvosok, ennek keretében 1200 esetben mozogtak a páciensek. A legtöbb zöld receptfelírás egy orvosnál 86 esetben valósult meg.
A programmal az a céljuk, hogy a magyar lakosság fizikai aktivitását szeretnék növelni, fontos, hogy minél több orvos építse be a terápiás, megelőző tervei közé a mozgás receptre programot.
Az anomáliák között említette az ÉMOT elnöke, hogy jelenleg az orvosok financiálisan sokszor ellenérdekeltek a mozgás receptre programban, mert az indikátor rendszer alapján a praxisok a finanszírozást az alapján kapják meg, hogy mennyi magas vérnyomásos beteg számára írtak fel vérnyomáscsökkentőt. Itt pedig Babai László szerint változásra van szükség. Keczéry Attila, zuglói háziorvos is azt hangsúlyozta, ez az indikátorrendszer büntető, a háziorvos arra van kényszerítve, hogy gyógyszert írjon fel és ne a mozgásra ösztönözze a betegét.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza