Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója az Economxnak.
A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta az Economxnak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.
Purebl György szerint, ha többet fordítanánk a kezelésre, akkor a plusz kezelési költségeknél jóval többet spórolnánk meg az indirekt költségek csökkentésével, a produktivitás növelésével.
Arra, hogy Magyarországon hányan küzdenek mentális problémákkal pontos epidemiológia adatok nem állnak rendelkezésre, de az ellátást igénylő esetek száma világszerte nő. A depresszió mára a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegséggé vált a szív- érrendszeri betegségek után – mondta a Semmelweis Egyetem professzora.
A betegek ellátásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mind az állami mind a magánrendeléseken teljes a telítettség, várólisták vannak, még a magánpraxisokban is. Ez sem magyar jelenség, egész Európában így van. Az ellátásra szoruló esetek száma nő, amivel az egészségügyi rendszerek nehezen tartanak lépést egész Európában.
Magyarországon csupán tizenkét pszichiáter jut százezer lakosra, vagyis egy pszichiáter körülbelül nyolcezer magyar mentális egészségéért felel. Mindemellett például a 15 éves vagy annál idősebb lakosság hét százaléka szenved depressziótól, erről Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány vezetője beszélt a szegedi tévében. Kitért arra is, hogy a koronavírus világjárvány, mint minden negatív környezeti esemény után is még jobban megnőtt az amúgy is növekvő számú mentális zavarok gyakorisága.
Magyarországon csaknem minden pszichiátriai osztályon vagy pszichiátriai rendelőintézetben rendelkezésre állnak járóbeteg-ellátó központok. A KSH adatai szerint 2022-ben 130 pszichiátriai és 19 ifjúsági- és gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátást nyújtó állami szolgáltató működött, 2023-ra a felnőtt gondozóintézetek száma 122-re csökkent, a gyermek ellátóhelyeké is kettővel kevesebb lett.
Alulfinanszírozottság és a kapacitáshiány jellemző a szektorra, ami a kezelések elhalasztását eredményezi. Szakemberek szerint mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki magán pszichiáterhez vagy pszichológushoz jár, mert egy-egy 50 perces ülés ára 20 ezer forintnál kezdődik.