Prevenció vagy placebo? Tíz magyarból hét vitaminozik

Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság 70 százaléka szed valamilyen étrend-kiegészítőt, főként prevenciós céllal, például a megfázás vagy tavaszi fáradtság megelőzésére. Az étrend-kiegészítők között nem csak vitaminok, hanem ásványi anyagok, nyomelemek és gyógynövény-kivonatok is találhatók.

A kutatás azonban rávilágított, hogy a magyarok többsége nem igazán tájékozott arról, mit szed valójában. Csak az emberek körülbelül 25 százaléka érzi magát valamennyire képzettnek ezen a téren, míg a fiatalabb korosztály (18-29 évesek) tudatosabb, de ők is inkább rutinból, megszokásból szedik a kapszulákat.

Sokaknál tévhit, hogy az étrend-kiegészítőket ugyanúgy ellenőrzik, mint a gyógyszereket, miközben valójában ezek forgalmazása kevésbé szigorúan szabályozott, csak bejelentés szükséges a gyártó részéről.

Fontos azonban, hogy a vásárlók 90 százalék szerint elengedhetetlen a laborvizsgálat, ami biztosítja, hogy a készítmények ténylegesen tartalmazzák a címkén feltüntetett hatóanyag-mennyiséget és hozza a kívánt hatást. Az összetétel és hatóanyag-tartalom a legfontosabb döntési szempont a fogyasztók számára, 70 százalékuk kiemelten figyel erre, és kétharmaduk el is olvassa az ezzel kapcsolatos információkat.

A megbízható gyártók transzparensek és független, akkreditált laborokban vizsgáltatják termékeiket, például a Natur Tanya márka, melyet a kutatásban résztvevők háromnegyede megbízhatónak tart. Ez jelzi, hogy a fogyasztók nem csupán vitaminokat keresnek, hanem biztonságot és biztosítékot is.

A vitamin- és étrend-kiegészítőpiac mögött nagy fokú fogyasztói bizalom és bizonytalanság is áll. Bár sokan költenek rájuk, kevesen ismerik pontosan a termékek összetételét, és ezek már nem luxuscikkek, hanem napi rutin részét képezik. A piaci szakértők szerint a jövőben a tudatosság és átláthatóság lesz a legfontosabb „hatóanyag”, amiért a fogyasztók hajlandók lesznek fizetni.