Pintér Sándor: Társakat keresek egy jobb egészségügyi rendszer kialakításához
Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián, ahol az is kiderült, megháromszoroznák a korábban megtizedelt, ellenőrzési feladatokat végző köztisztviselői állományt.
Túl fekete volt számomra az egészségügy, csak a problémákat és az elmaradásokat ismertem – magyarázkodott Pintér Sándor belügyminiszter amiatt, hogy miért nem beszélt eleddig nyilvánosan az egészségügyi ágazat jövőjéről azóta, hogy 2022-ben az ő felügyelete alá helyezte Orbán Viktor kormányfő az egészségügyet (is). Bevallotta azt is, hogy a 47. Medicina Fórum keddi konferenciájára készülve – amelyet a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) rendezett – „rendőrös” beszámolóval készült, de rájött, hogy „felesleges azt kombinálni, amit egyszerűen is el lehet mondani”.
A kormánytól azt a feladatot kaptam, hogy csináljuk meg Európa legjobb egészségügyi rendszerét. Nem a leggazdagabbat, de adott körülmények között a legjobbat – idézte fel „A beteg az első” című, a jövőt javító intézkedésekről szóló előadásában a miniszter, aki bevallása szerint először 2017-ben informatikáért is felelős tárcavezetőként szembesült azzal, hogy milyen gyalázatos helyzetben van az e-egészségügy. Másodszor a Covid-pandémia során, az operatív törzs egyik vezetőjeként szerzett negatív tapasztalatokat az ágazatról, amikor sem az ágyak, sem az orvosok számáról, sem pedig a gyógyszertartalékokról nem kaptak érdemi adatokat, ezért egy rendőrtábornoknak kellett összeszámolni ezeket.
Professzionális javaslatcsomagot kaptam az egészségüggyel kapcsolatban Kincses Gyulától, a Magyar Orvosi Kamara akkori vezetőjétől a miniszteri felkérésemet követően, de még kinevezésemet megelőzően – vallott a miniszter, felsorolása szerint ebben szerepelt
- a paraszolvencia kivezetése,
- a 37 százalékos szakdolgozói és orvosi bérarány bevezetése,
- a kórházi menedzsmentek adatszolgáltatásának ellenőrzése,
- a várólista helyzet rendezése.
Miközben Pintér Sándor szerint ezek közül többet is sikerült megvalósítani, az átszervezési alapjai is kirajzolódtak.
Folytatódik a (bevált?) központosítás
Számomra az egészségügy feladata a gyógyítás. A kórházigazgató ne a vízdíjjal, a mosatási és áramköltségekkel foglalkozzon, hanem gyógyítson. Ezért központosítottuk a nem orvosi tevékenységhez kötődő feladatokat – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezt a pakkot a Pénzügyminisztériumhoz utalták, így nem lehetett többé túlköltéssel vádolni az intézményeket.
Központi raktárt hoznak létre Pátyon, ide gyűjtik majd az összes, az ellátásoz szükséges eszközt, ahonnan határidőre kiszállítják azokat a kórházakba – jelentette be a miniszter, jelezve, hogy 200 féle eszközzel indítják el az új szisztémát, amelyek köre – a kísérleti üzemet követően – hónapról hónapra bővül majd. Amellett, hogy valamennyi eszköz nyomon követhető lesz, megtakarítást is remélnek a központosítástól. „Ha az OBI vagy a Spar 40-50 ezer termékkel meg tudja ezt oldani, akkor mi is” – fogalmazott.
Be kellett látniuk, hogy a betegellátást végző 108 kórház, 370 járóbeteg-ellátó és hatezer háziorvosi praxis működését a BM központilag nem tudja irányítani, ezért alakították ki a megyei irányítási rendszert – magyarázta Pintér Sándor, kiemelve, hogy ennek megalapozása a korábbi országos kórházi főigazgató, Jenei Zoltán nevéhez fűződik. (Az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről tavaly novemberben leváltott Jenei egyébként személyesen is megjelent a konferencián.)
Folytatódik az egészségügyi informatikai fejlesztése az adatok strukturálttá tételével, és az EgészségAblak is további funkciókkal bővülhet, első sorban az egészségtudatosság növelését célozva.
Míg a kórházak 60 százaléka már egységes informatikai szoftvert (HIS) használ, a háziorvosi praxisoknál ellenállásba ütközött a miniHIS elterjesztése, áttörést a jogosítványkiadási rendszer bevezetésével sikerült elérni – folytatta, egyúttal jelezve, hogy tervezik az e-lázlap központi bevezetését is. Bár sokan ódzkodnak a mesterséges intelligenciától, annak egyre hangsúlyosabb szerepet szán a miniszter a gyógyításban is.
Még nem nyerte el az orvostársadalom kegyeit az idén nyáron üzembe helyezett Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), de egyre jobban működik, jövőre már a 100 százalékos kihasználtságot célozzák – mondta a tárcavezető, egyúttal arra kérve a háziorvosokat és kollegiális vezetőiket, hogy segítsék a pácienseknek az időpontfoglalásban.
Szigorúbb ellenőrzés, hathatós vezetőválasztás
Két-háromezer ellenőr hadrendbe állítását javasolta az egészségügyben döntéselőkészítő anyagában a Boston Consulting Group – árult el egy részletet Pintér Sándor a tíz évre titkosított dokumentumból. Ha ennyit nem is, de a jelenlegi száz mellett újabb kétszáz, ellenőrzési jogkörrel felruházott köztisztviselő alkalmazását ígérte most a miniszter. (A Lázár János nevével fémjelzett korábbi közigazgatási reform nyomán tömegével távoztak ezek a szakemberek az ágazatból.) Ellenőrzik majd többek között az intézmény túlköltéseket, az orvosok foglalkoztatását.
Attól, hogy valaki kiváló orvos, nem biztos, hogy vezetőnek is az – szögezte le az új vezető kiválasztási rendszerrel kapcsolatban a belügyminiszter, és elárulta azt is, hogy az elméleti és gyakorlati kérdéskörökre is kiterjedő, személyes meghallgatással és pszichológiai alkalmassági vizsgálattal is fűszerezett eljárás jó eredményekkel jár: eddig 10-ből 9 jó találatuk volt, csupán egy főigazgató poszt billeg.
Ügyelet: megspóroltak 42 milliárd forintot a betegeknek
Immár a betegek érdekében tudják felhasználni azt a 42 milliárd forintot, amelyet az új ügyeleti rendszer bevezetését megelőzően 303 ügyeleti feladatot ellátó vállalkozásnak fizettek ki, és amelyek számos esetben olyan ellátásokat jelentettek le, amelyeket a nyilvántartások nem igazoltak vissza. Míg egyes helyszíneken korábban 30 éjszakai megjelenést jelentettek, most ugyanonnan jó, ha hármat – érvelt az új rendszer kialakításának pozitívumaival a miniszter, megemlítve azt is, mióta az Országos Mentőszolgálat átvette az ügyelet koordinálását, csökkent a mentők igénybe vételéve, kevesebb a futott kilométer és az ellátások száma is.
Megnyesték volna a rendelők számát, de…
A 270 járóbeteg-szakellátó intézetek között számos kevés szakmás rendelő működik, ezért tervezték, hogy országosan százra mérséklik ezek számát, feljavítva egyúttal ezek infrastruktúráját. – árulta el Pintér Sándor. – A rendszer készen állt, de a lakosság nem fogadta el, hogy többet kelljen utaznia az ellátások igénybevételének érdekében – mondta. Az ötletet ezért elvetették, ugyanakkor a miniszter szerint segíteni kell a betegeket annak elfogadásában, hogy a minőségi orvosi ellátásért esetleg távolabbra kell menniük. megemlítette még, hogy nagyon kevés a rendelőkben az ultrahang-vizsgálatokat végző orvos, dolgoznak azon, hogy ezt a helyzetet jövő év végéig rendezzék.
A rendezésre váró területek közé sorolta még:
- az orvosi másodállások kérdését (egy orvos hány privát rendelést vihet);
- normák megállapítása az ellátottak számhoz viszonyítva (ideális betegszám szakmánként, intézményenként);
- kórházi ágyak kihasználtságának rendezése (15 intézmény ágykihasználtsága csupán 40 százalék);
- szociális ellátások kiszervezése az egészségügyből.
Ennél előrehaladottabb tervekkel rendelkezik a tárca a CT és MR-berendezések és vizsgálatok állami fenntartásba vételével kapcsolatban. Pintér Sándor azt mondta, 2025-ben az állami ellátók 80-85 százaléka már megfelelő kapacitásokkal fog rendelkezni ezen a területen, 2026 I. negyedévére pedig le is zárul a folyamat. Ezzel összefüggésben ugyanakkor megjegyezte, hogy biztosítani kell a gépek működtetéséhez szükséges szakembergárdát, ennek érdekében már most el kell kezdeni a beiskolázásukat.
Ha 3-5 évet javítanánk az egészségben töltött életévek számában, az 2-2,5 százalékos GDP-növekedést jelentene az ország számára – mondta a tárcavezető a szűrésekről szólva. A részvételi hajlandóság növelésében szerinte a háziorvosoknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk, de – mint fogalmazott – „a védőnők sem végeznek itt eddig kiemelkedő munkát”. Ígérte a középiskolákban idén felmenő rendszerben bevezetett egészséges életmódra nevelés további kiterjesztését – ebből a szempontból szerencsés egybeesésnek vélve, hogy a közoktatás is az ő tárcájához tartozik.
Az empátia hiánya, a durvaság, a lekezelő bánásmód – ez jellemzi az egészségügyi dolgozók viselkedését a betegekkel szemben – osztotta meg tapasztalatait a miniszter, aki szerint, ha megfelelően felkészítik az ápolókat a kommunikációra, és leveszik a vállukról a felesleges terheket, az empátiakészségük is nőni fog. Az ellátó személyzet magatartásváltozásával pedig az ágazat irányába tanúsított bizalom is nőni fog a társadalomban – fogalmazta meg reményeit Pintér Sándor, aki közel egy órás előadását azzal zárta: „azért jöttem, hogy társakat keressek egy jobb egészségügyi ellátórendszer kialakításához.”
Takács Péter ráncfelvarrásról, e-beutalóról, nem-államosításról
Ráncfelvarráson esett át a kódkarbantartó bizottság, amely most kevesebb taggal működik, a szakmák képviselői
meghívottként vannak jelen – vette át a szót miniszterétől Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki az átalakítástól gyorsabb és rugalmasabb döntéshozatalt vár. A 2017-es bértámogatás-beépítés óta nem történt változtatás ezen a területen, most a szakmaspecifikus és általános kódkarbantartás mellett igyekeztek beemelni az új technológiákat is. Minderre mintegy 3-5 milliárd forintot tudnak fordítani. 31 milliárd forint értékben fogadtak be eddig csak egyedi méltányosság keretében elérhető gyógyszereket, amelyeket így lakóhelyük közelében válthatnak ki a betegek. A befogadási eljárás során 10-20 százalékos megtakarítást sikerült elérni.
Nem államosítják a szakrendelőket – erősítette meg újfent a szakpolitikus –, de egy ágazati szoftverfejlesztés során összekapcsolják azok, valamint a háziorvosi praxisok betegforgalmi adatait a vármegyei irányító kórházzal, amely így az OKFŐ-vel és az Államkincstárral együtt rá fog látni a gazdálkodásukra. Azok a 200 óránál nagyobb járóbeteg-szakellátók, amelyek eddig kimaradtak a JIR-csatlakozásból csak azt követően kaphatnak TÉK-emelést, ha bekapcsolódnak az időpont foglalási rendszerbe – sorolta, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem lesz intézményhez kötött az e-beutaló, ami lehetővé teszi az ellátás elszámolását, függetlenül attól, hogy a beteg hol veszi igénybe azt.
Így látják az exek…
Miért nem hívták meg a Magyar Orvosi Kamarát? Hiszen itt az orvosokról is szó van! – ezzel nyitotta előadását Mikola István, aki a kamara alapító tagjaként tette fel a kérdést a szervezőknek.
Vannak hibák és tévutak, amelyeket ki kellene javítani – folytatta az első Orbán-kormány második egészségügyi minisztere, aki szerint a hazai lopakodó és kiszámíthatatlan reformfolyamatok helyett koherens szabályozásra és konszenzusos megállapodásra van szükség, mert a szkmának szüksége van a jó mankókra.
Az ágazat alulfinanszírozottságát és a kórházak adósságának gyors növekedésével kapcsolatban úgy fogalmazott, „a mi bajaink a nemzetgazdaság bajaivá is válnak”, majd – ahogy korábban is minden alkalommal – a szabad szellemi foglalkozású orvoslás bevezetését javasolta. Megjegyezte azt is, hogy a magánellátóktól ugyanazokat a minőségi standardokat kellene megkövetelni mint az állami szolgáltatóktól.
Nem értem! – adta előadása címéül Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány második egészségügyi minisztere, aki arról beszélt, hogy miközben az állampolgárok számára a legfontosabb érték a saját és családjuk egészsége, az orvostársadalom pedig az egyik legnagyobb lobbierővel rendelkező közösség, a politikai pártoknak máig nem sikerült megegyezniük a ciklusokon átívelő ágazati stratégiában, „pedig egy irányba kellene húzni”. Lehet tudatosan szűkíteni az ellátási csomagot, de a romló hozzáférhetőség a sok hónapos várakozás olyan ellátásokra, amelyekre feltétlen szükség lenne, az egyén életesélyeit is rontja.
Nincs kotta, hiányzik a zenészek egy része, így a legkiválóbb zenekar is csak diszharmóniában tud játszani – figyelmeztetett az exminiszter, újabb felkiáltójelként pedig az önkormányzati választások eredményeit vetítve fel, ahol számos olyan város nevei szerepeltek, ahol politikai következménye lett a helyi kórház működési zavarainak.
Az embereknek vannak szükségletei és javai, nem az államnak – szögezte le Rácz Jenő, aki szerint szakítani kell azzal a kormányzati szemlélettel, amely súlyos kiadási tehertételként tekint az egészségügyre, holott az alapvetően járul hozzá az ország gazdasági teljesítőképességéhez.
A cikkben felhasznált fotók a Medicina Fórum konferencián készültek (Forrás: Magyar Kórházszövetség)