Pintér Sándor meghatározta, mikor van meleg a minisztériumban és a kórházban

Szeptember elsejétől megváltozik a munkavédelemről szóló törvény, megszűnnek a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatok. Azonban nyilvánvaló módon vannak olyan külső körülmények, amikor a munkavállalóval szemben a károsító hatásnak való kitettség továbbra is fennáll. 

Ezekben az élethelyzetekben, pontosabban az ilyen munkakörülmények között továbbra is előírja a törvényalkotó a munkahelyi alkalmassági vizsgálatokat. 

Ennek értelmében a különböző szakági miniszterek (Gulyás Gergely - Miniszterelnökség, Hankó Balázs - kultúráért és innovációért felelős miniszter, Lázár János - építési és közlekedési miniszter, Pintér Sándor - belügyminiszter, Nagy Márton - nemzetgazdasági miniszter, Nagy István - agrárminiszter) a saját ágazatuk, valamint az általuk vezetett minisztérium tekintetében meghatározták a károsító hatásnak való kitettség meghatározását.

Például Pintér Sándor belügyminiszterként az alábbi ágazatokért felel:

• a bűncselekmények megelőzéséért;
• a büntetés-végrehajtásért;
• az élet- a és vagyonbiztonság védelméért;
• a határrendészetért;
• az idegenrendészetért és a menekültügyért;
• a katasztrófák elleni védekezésért;
• a közbiztonságért;
• a közfoglalkoztatásért;
• a közszolgálati életpálya kidolgozásáért;
• a köziratok kezelésének szakmai irányításáért;
• a közlekedésrendészetért;
• a közterület-felügyelet szabályozásáért;
• a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért;
• a rendészetért;
• a terrorizmus elleni küzdelemért;
• a kéményseprő-ipari tevékenységért;
• a társadalmi felzárkózásért;
• az egészségbiztosításért;
• az egészségügyért;
• a gyermekek és az ifjúság védelméért;
• a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért;
• a köznevelésért;
• a szociálpolitikáért.

A kormány oldalára feltöltött tervezet szerint a fenti ágazatokban, a Belügyminisztériumban, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél azon feladatkör, munkakör, álláshely esetén, ahol a foglalkoztatottak ki lehetnek téve - többek között - a megterhelő munkahelyi klímának, orvosi vizsgálat alapján kell dönteni a munkára való alkalmasságról.

Mi számít az egészségügyben terhelő munkahelyi klímának? 

– derül ki a tervezetből. 

Tehát a dokumentum szerint az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet (K EH), ami a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi, nem haladhatja meg a 24 Celsius fokot, legalábbis afölött a munkahely már melegnek minősül. 

A jogszabály szerint a maximális megengedett korrigált effektív hőmérséklet 29 Celsius fok a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében, ami a meleg évszakban 17–19 Celsius fokos léghőmérsékletet jelent. 

Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy légkondicionálással tíz fokot lehet hűteni a kórházak levegőjén, azaz 36 fokig tudják biztosítani a 25-26 fokos elvárható hőmérsékletet. Mivel rendszeressé válhat az ennél nagyobb hőség, a miniszter szerint protokollt kell kidolgozni az ilyen helyzetekre. Megjegyezte, a mediterrán országokban automatikusan átütemezik ilyen helyzetben a halasztható műtéteket.

Elmondta, korábban minden klímát felmértek, ahol baj volt, ott biztosítják a forrásokat a javításra, cserére.

Megemlítette: mivel ipari eszközökről van szó, így a csere vagy javítás nem oldható meg egyik napról a másikra. Gulyás Gergely szerint sok olyan kórház van, ahol működött a klíma, de az üzemelését nem bírta el az elektromos hálózat, a megoldáshoz szükséges hálózatfejlesztés azonban elképesztő mértékű forrást igényelne.

Hangsúlyozta: el kell jutni oda, hogy az ápolást szolgáló helyiségek klimatizáltak legyenek. A miniszter öt olyan esetről tud, ahol egyáltalán nem működött a klímaberendezés, emellett voltak olyan helyek, ahol a klimatizálás nem volt hatékony.