Sokszor hívták már a Magyar Kórházszövetség konferenciájára a belügyminisztert, de most először fogadta el az invitálást.
Eddig nem fogadta el a Magyar Kórházszövetség meghívását, ezzel kezdte beszédét Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Hozzátette: nyáron kapott meghívást Velkey Györgytől, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. A konferencián egy több mint egyórás előadást tartott a belügyminiszter a hazai egészségügyi ellátórendszer átalakításáról.
Eddig azért nem mondott igent a Kórházszövetség meghívására, mert úgy érezte, nincs tisztában az egészségügy aktuális helyzetével, túl fekete volt előtte.
Azt mondta: felkérést kapott a kormánytól, hogy csinálja meg Európa legjobb egészségügyi ellátórendszerét és ezen dolgoznak.
Az elmúlt években 90 olyan intézkedés történt az egészségügyben, ami javítja a betegek ellátását – jelentette ki a miniszter.
Elismerte, hogy a pandémia idején az operatív törzsben voltak negatív tapasztalatai, hiszen nem voltak pontos számok arról, hogy hány ágy van a kórházakban vagy hány orvos áll rendelkezésre.
A járvány idején még Kincses Gyula volt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Pintér Sándor azt mondta, Kincses Gyula azt javasolta számára, hogy ha jó egészségügyet szeretne, akkor a paraszolvenciát vezessék ki. Az orvosok és a szakdolgozók bérét pedig emeljék meg. Ma az orvosok és a szakápolók fizetése között 37 százalék a különbség, ez jellemző az unióban is, fogalmazott a miniszter.
A MOK volt elnöke felhívta a figyelmét arra is, hogy vessenek véget a kórházakban a csalásoknak, a műtéti naplók vezetésének. Kincses Gyula még azt is javasolta, ha bármilyen átszervezést végeznek, akkor az legyen adat alapú. És a várólisták csökkentését is meg kell oldani, ezt is javasolta még a kamara a belügyminiszter számára.
Pintér Sándor arról is beszélt, hogy az egészségügy fő feladata a gyógyítás, fontos, hogy a kórházigazgatóknak ne kelljen a víz- és az áramdíjjal, vagy a mosási költségekkel foglalkozniuk. Ezért vették el ezeket a feladatokat az intézményektől.
Jelenleg 108 kórház, 370 járóbetegellátó és hatezer háziorvost látja el a betegeket. A terveik között szerepelt, hogy a szakrendelők számát 100-ra csökkentsék, de ezt nem fogadta el a szakma.
Beszélt az informatikai fejlesztésekről, például arról, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) lévő adatok még nem strukturáltak, de a laboreredmények már igen. A nem strukturált adatok feldolgozásához a mesterséges intelligenciát fogják használni.
Már több mint három millióan töltötték le az EgészségAblakot, ám ez is még fejlesztésre szorul. A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) ugyan még még nem nyerte el az orvostársadalom kegyeit, de egyre többen használják. Az egységesített informatikai rendszert már a kórházak 60 százaléka használja, de a tervek között szerepel az e-lázlap bevezetése is.
A kórházi adósságoknak is a végére járnak, meg fogják vizsgálni a túlköltekezőket. Kitért arra is, hogy 200 olyan orvost találtak, akiket teljes munkaidőben foglalkoztattak, és januártól augusztus 31-ig ötvennél kevesebb beteget láttak el. Van olyan orvos, aki ugyanebben az időszakban 50-100 beteget látott el az állami ellátásban, de a magánrendelőjében 1800 beteg is megfordult. Az orvosok másodállásával kapcsolatban normákat fognak megállapítani.
Jelenleg száz ellenőr dolgozik az egészségügyben, ez kevés, fogalmazott a belügyminiszter. A Boston Consulting Group tanulmánya két-háromezer ellenőr felállítását javasolta, mondta Pintér Sándor és hozzátette: mi erkölcsileg ennél egy kicsit jobban állunk.
A szűrővizsgálatok fontosságát is hangsúlyozta, ha az egészségben eltöltött évek tovább nőnének, az akár 2-2,5 százalékos GDP növekedést is jelentene. A szűrővizsgálatok fontosságáról egyébként Müller Cecília is beszélt a konferencián, erről itt írtunk bővebben.
Korábban a háziorvosok 30-40 százaléka nem rendelkezett olyan eszközökkel, amire szüksége volt a betegek ellátásához, de már felszerelték a rendelőket.
Az ellenőrzések során pedig találtak egy olyan orvost is, aki kilenc településen rendelt. Pintér Sándor ezért úgy gondolta, kitüntetés jár érte, de előtte ellenőrizték az orvost. És azt tapasztalták, hogy hat településen se ajtaja, se ablaka nem volt a rendelőnek, mégis több százezer forint praxisfinanszírozást vett fel a NEAK-tól.
Az ügyeleti ellátás átalakításával kapcsolatban elmondta: korábban a háziorvosok nem vettek részt az ügyeleti ellátásban, az ügyeletet 303 vállalkozás működtette, ez 42 milliárd forintba került ez az egészségügyi kasszának. Ezt az összeget meg akarták spórolni, ezért adták át az Országos Mentőszolgálatnak az ügyeleti rendszer átalakítását. Kiemelte: azt tapasztalják, hogy az új rendszerben csökkent a mentők igénybevétele, kevesebb kilométert futnak az autók.
Cél, hogy 2025-ben és 2026 első negyedévében a CT és MR-gépeket szolgálatba állítsák. A képalkotó diagnosztikai eszközök államosításáról korábban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, jelenleg a vizsgálatok egyharmadát magánszolgáltatók végzik, a jövőben ezt a feladatot az állam látja majd el.
Pintér Sándor az előadásában úgy fogalmazott, hogy 2025-ben a gépek 80-85 százalékát szolgálatba állítják, ehhez persze kezelőszemélyzet is kell, már most elkezdték a szakszemélyzet képzését.
Beszélt arról is, hogy van egy súlyos feladat, amin a legkönnyebb lenne változtatni, ez pedig az egészségügyi dolgozók betegekhez való viszonya. Empátiahiány, durvaság, lekezelő magatartás, és modortalanság is jellemző volt, amit egy kutatás adatai bizonyítanak.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza