Jogszerűtlenül fenyegeti a kormányhivatal pénzbírsággal és a működési engedélyük bevonásával a háziorvosokat. Takács Péter államtitkár hiába hivatkozik az ügyeleti munkáról szóló jogszabályra, a Magyar Orvosok Szakszervezetének jogász végzettségű alelnöke szerint jogi ellentmondás áll fenn.
Az új háziorvosi ügyeleti rendszert eddig három vármegyében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron) vezették be, áprilistól pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye is bekerült az új szabályozás alá. A változtatások lényege, hogy ezekben a vármegyékben a háziorvosi ügyelet működtetése fokozatosan, megyéről megyére haladva átkerül az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ), illetve kevesebb ügyeleti központ lesz, tehát nő az egy orvosra jutó betegszám, a páciensek pedig adott esetben többet kell utazniuk a legközelebbi ügyeleti helyre, mint korábban. A kormány havi két háziorvosi ügyeletet vár el az orvosoktól, amelyek hétköznap 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon pedig 8–14 óra között lennének.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kezdettől fogva kritizálta az új rendszert, de persze a kormány és az OMSZ rendre pozitív hangnemben nyilatkozik róla, bár a pilotként Hajdú-Biharban tesztelt rendszer eredményeiről nincsenek részletes és nyilvános adatok. Sok háziorvos nem is hajlandó aláírni a szerződését az OMSZ-szel, pedig Győr- és Szabolcs megyékben több háziorvost is arra figyelmeztettek a járási tiszti orvosok, hogy ha nem írják alá a szerződésüket, akkor súlyos pénzbírság, és akár a működési engedély visszavonása lehet a következmény. Takács Péter egészségügyi államtitkár egy jogszabályra hivatkozva nemrég azt állította, hogy az állam kötelezheti is a háziorvosokat az előírt havi két ügyelet vállalására.
Ezt a kényszerítést azonban egy jogi ellentmondás teszi lehetetlenné, így látja Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) orvos és jogász végzettségű alelnöke, mivel a jogszabályban szereplő és a szabálysértéssel vádolt jogalany nem egyezik. „A jogszabály a háziorvosoknak – mint természetes személyeknek – ír elő kötelező ügyeletet, a kormányhivatal azonban cégeknek küldte ki a jogszabálysértésről szóló határozatot” – mondja, utalva azokra a háziorvosokra, akik társas vállalkozás formájában tevékenykednek.
A szakszervezeti alelnök szerint ebből következően a fenyegető határozat jogellenes. „A jogszabály ugyanis senkinek a kft-jét vagy bt-jét nem kötelezi semmire, így szankcionálni sem lehet azokat” – teszi hozzá Daróczy-Gaál. A megfenyegetett háziorvosok pedig semmilyen jogviszonyban nem állnak az OMSZ-szel, szerződés nélkül pedig nem lehet számonkérni rajtuk semmit – véli a szakember. Szerinte ez olyan, mintha egy magáncég alkalmazott buszsofőrjeit az állam arra kényszerítené, hogy havonta kétszer dolgozzanak be a BKV-nak, mert kevés a buszvezető. A MOSZ vezetője ennek alapján azt állítja, hogy jogszerűen nem érheti szankció azokat a háziorvosokat, akik nem akarnak szerződni az OMSZ-szel, de pertársaságba sem lépnének be.
Mire jó a pertársaság?
A MOSZ és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is azt tanácsolja azoknak a háziorvosoknak, akik nem akarnak a megváltozott feltételek mellett ügyelni, hogy alakítsanak pertársaságot és ebben a formában kérjenek jogvédelmet.
Pertársaságot akkor szoktak alakítani, amikor sok jogalanyt nagyon hasonló jogsérelem él, a jogsértés pedig egyetlen ellenérdekelt által történik. A közigazgatási szerv (jelen esetben a kormányhivatal) határozata azonnal végrehajtható, kivéve ha a határozatot kifogásoló jogalany (a háziorvosok) közigazgatási pert indít és rögtön a keresetlevelében kérelmezi a végrehajthatóság felfüggesztését.
Amíg a felfüggesztés tart, addig a háziorvosokat nem lehet sem kötelezni munkavégzésre, sem pedig pénzbírsággal sújtani őket, vagy elvenni tőlük a működési engedélyüket. „Az sem tragédia, ha nem függesztik fel a közvetlen végrehajthatóságot, és közben megbírságolják a háziorvost, mert ha időközben megindul a közigazgatási per, és valamikor fél vagy háromnegyed év múlva megállapítják, hogy jogellenes volt a bírság kiszabása, vissza kell fizetnie az államnak a pénzt a háziorvos számára” – magyarázza Daróczy-Gaál.
A MOSZ alelnöke szerint vannak háziorvosok, akik szerződés és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott engedély nélkül álltak neki ügyelni, legalábbis neki erről számoltak be orvoskollégái.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza„Munkajogi szempontból ez a lehető legveszélyesebb formáció, arról nem beszélve, hogy ez önmagában egy jogsértő magatartás. Bármiféle szerződéses alap és NNK engedély nélkül orvosi tevékenységet végezni teljes nonszensz. Ha az orvos hibázik, akkor ő fizetheti majd a saját sebéből a több tízmilliós kártérítést. Aki egy hangyányit is foglalkozik a saját jogbiztonságával, az biztosan nem megy ebbe bele” – vélekedik a MOSZ alelnöke.