Óriásplakátokkal és fehérköpenyes demonstrációval mentené az egészségügyet a MOK (Frissítve: a BM)

Eddig az egészségügyi dolgozók vitték a hátukon az egészségügyet, de több tízmilliárd forintnyi hiányt nem lehet hivatástudattal pótolni – fogalmazott Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol beszámoltak a pártpolitikától független, közérdekű kampány részleteiről.

Bár a kamara mintegy 350 óriásplakát kihelyezését tervezte az ország nagyvárosaiban, végül mindössze 70 ponton találkozhatnak az érdeklődők a fő üzenetekkel az utcákon. A hazai plakátcégek jelentős része ugyanis röviddel a kampány kezdete előtt visszalépett a MOK-kal kötött megállapodástól, és nem vállalta – az egyébként már kinyomtatott – plakátok kihelyezését – számolt be az elnök. Kérdésre válaszolva azt ugyan nem árulta el, hogy a cégek szóban milyen indokokkal utasították vissza a kamarai megrendelést, írásban mindazonáltal csupán annyit közöltek, „rajtuk kívül álló okok” miatt döntöttek így.

 „Akit érdekel, hogy melyek azok a statisztikai adatok, amelyeket nem lehetett ma Magyarországon a széles nyilvánosság számára köztéren közzétenni”, az látogasson el a tobbeterdemel.hu oldalra, ahol megismerheti azokat a tényeket, amelyeket nyilvános, bárki számára hozzáférhető statisztikákra támaszkodva közöl a MOK – emelte ki Álmos Péter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány hivatalos weboldalán – név és e-mailcím megadásával – bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez, aki „jobb egészségügyet akar”.

A kampányt azt követően kezdték el tervezni, hogy tavaly decemberben megismerték a 2025. évi költségvetés részleteit, és azzal szembesültek, hogy abban nincs érdemi előrelépés az ágazat számára – magyarázta az elnök.

A hazai ellátórendszerből az európai uniós országok GDP-arányos költésével összevetve több mint 2500 milliárd forint hiányzik, ez az oka annak, hogy a magyar betegek nem jutnak olyan minőségű ellátáshoz, mint a nyugat-európai lakosok, de a V4-ek országainál is kevesebbet fordít egészségügyre a kormány – sorolták a kampány indokait a sajtótájékoztatón. – Lemaradásunk azonban nemcsak a pénzhiányban, hanem a lakosság egészségi állapotában, egészségtudatosságában is megmutatkozik, amin ugyancsak változtatna a MOK.

Mint példaként sorolták:

• a 60 év feletti lakosság 20 százalékának nincs foga;
• 2019-ig csökkent, azóta viszont stagnál az öngyilkosságok száma;
• rákhalálozásban Magyarország mutatói a legrosszabbak az EU-ban;
• egyre kevesebben jelennek meg a szűréseken.

Alkoholfogyasztás, elhízottság, a krónikus betegségek és a megelőzhető halálozás a magyar társadalom rendkívül széles rétegeit érintik, a kamara ezért szeretné elérni, hogy a szűrővizsgálatokra, oltásokra, saját egészségének megőrzésére is nagyobb figyelmet fordítson a lakosság. A prevencióra is több pénzt kell fordítani – jelezte az eseményen Meglécz Katalin kamarai alelnök, aki kiemelte azt is, hogy akciójukkal nem a most regnáló kormányt kritizálják, hanem a mindenkori kormányok több évtizedes adósságára kívánják ráirányítani a figyelmet..

Az alulfinanszírozottság, a rendszer- és szervezési hibákból eredő frusztráció számos konfliktust okoz az ellátó személyzet és a betegek között, így nemcsak több pénzre, de fókusz- és struktúraváltásra is szükség van az ágazatban, hogy egy, a 21. század elvárásainak megfelelő ellátórendszer alakulhasson ki Magyarországon. A reformfolyamatokba pedig be kell vonni a szakmai és betegszervezeteket egyaránt – fűzte hozzá Svéd Tamás, a MOK főtitkára.

Fotó: MOK

Az elmúlt két évben – nem függetlenül az alapellátókat érintő ügyeletei rendszer átalakításától – felgyorsult a háziorvosi praxisok kiüresedése, a tűrőképességük határára érkeztek a kollégák – hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Porpáczy Krisztina, a MOK Háziorvosi Munkacsoportjának vezetője. Keczéry Attila háziorvos, a kamara titkára pedig arról beszélt, a praxisok kiüresedése nem csak a vidék problémája. A fővárosi kerületek egymással versengenek, hogy orvost találjanak a betöltetlen körzetekbe.

A kamara kampányának egyik célja, hogy a kormány hosszú távon, évről-évre 0,5 százalékkal növelje a GDP-arányos ráfordítást – mondta Álmos Péter, bár ugyanakkor elismerte, hogy a kamara elmúlt évek során tett szakmai javaslati és erőfeszítései nyomán nemigen változott a kormányzati szemlélet és az ágazat helyzete. Emlékeztetett azonban arra, hogy a tavaly szeptemberi felmérésükből kiderült, hogy tagjaik markáns elvárása, hogy a köztestület felhívja a társadalom figyelmét az egészségügy problémáira, és javítson a gyógyítók megítélésén.

A páciensek a szolgáltatást nyújtót, azaz az orvost, ápolót teszik felelőssé az ellátás minőségéért, ugyanakkor a gyógyítók nem kapják meg az államtól az ehhez szükséges támogatást. A média, az állami szervek rendre bemutatják a negatív példákat, „ a fehér köpenyen csattanó bilincseket”, ami viszont nemcsak a társadalom bizalmát roncsolja, hanem az újabb generációk pályaválasztását is negatívan befolyásolja – magyarázta az elnök.

A köztéri plakátkampány lezárásaként az egészségügy melletti nyilvános kiállást szervez közösen a MOK és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) március 8-ára, Budapestre. A békés, pártpolitikától mentes demonstrációra az orvoskollégák mellett várják mindazokat, akik úgy gondolják, hogy „a magyarok egészsége többet érdemel”. A MOK elnöksége ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendezvény pártpolitikától szigorúan független, ezért arra kérték a politikai pártok képviselőit, hogy az eseményen ne vegyenek részt, és a résztvevők se ott fejezzék ki pártszimpátiájukat. Mint fogalmaztak: az egészségügy össztársadalmi ügy, amely túlmutat a politikai meggyőződésen.  

Álmos Péter kérdésre válaszolva azt is elárulta, a kamara éves, 50 millió forintos kommunikációs keretéből eddig húsz millió forintot költöttek el a figyelemfelhívó akcióra. Míg az óriásplakátok március 1-jéig lesznek láthatók országszerte, a március 8-ai megmozdulást követően tovább folytatják a közérdekű kampányt, időről-időre górcső alá véve az egészségügyet érintő legégetőbb problémákat.

BM: A MOK vezetésének politika szerepvállalása legfeljebb az ellenzéket, nem a betegeket szolgálja

Sajnálattal látjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi vezetése nyílt politikai tevékenységbe kezdett. A MOK vezetésének politika szerepvállalása legfeljebb az ellenzéket, nem a betegeket szolgálja. A kormány teljesen elkötelezett az egészségügyi ellátás javítása mellett: 2500 milliárd forinttal többet fordítunk az egészségügyre, mint a baloldal tette, az orvosok bérét a többszörösére emeltük, reagált a BM a MOK sajtótájékoztatójára.

Mint írták, "a háziorvosi alapellátást, a szakrendelőket, a kórházakat, a mentőket is folyamatosan fejlesztjük. Egy kezdő orvos alapbére 129 ezer forintól 688 ezer forintra, egy 20 éve dolgozó orvos alapbérét 198 ezer forintról 1,5 millió forintra, egy 30 éve dolgozó orvos alapbérét 234 ezer forintról 1,8 millió forintra, egy 40 éve dolgozó orvos alapbérét 262 ezer forintról 2,4 millió forintra emeltük.

A minisztérium mindig nyitott volt a MOK javaslataira, a kamarával rendszeresek és magas szintűek az egyeztetések és több javaslatukat befogadtuk (a mostani orvosbér rendszert is eszerint vezettük be).

Az ügyeleti rendszer kialakításánál már egyértelműen politikai és nem szakmai okokból fenyegették az orvosokat kamarai etikai eljárással (azaz az orvosi tevékenységtől történő eltiltással, vagyis teljes egzisztenciális ellehetetlenüléssel), ha esküjüknek megfelelően ügyeletben is gyógyítják a betegeket. A mostani MOK kampány a korábbi politikai tevékenység folytatása. Szakmai párbeszéd helyett ismét politikai tevékenységet folytatnak. Sajnáljuk, hogy a Kamara vezetése egészségmegőrző kampányok helyett politikai kampányt indít, ezzel nem a betegeket, legfeljebb az ellenzéket szolgálja", közölte a Belügyminisztérium az Országos Sajtószolgálat útján.