Fordulatra van szükség az orvos-beteg kommunikációban, és a páciensek egészségértése is fejlesztésre szorul. Döbbenetes adat, de sok beteg nem érti, mit jelent, hogy éhgyomorra kell érkeznie egy laborvizsgálatra, mondta Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász egy egészségügyi konferencián.
Szakzsargon mentes, és nem latin szavakkal tűzdelt szövegkörnyezetben kellene a betegekkel kommunikálni, mondta Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász az első pácines-kommunikáció, betegedukációs konferencián. Hozzátette: az egészségértés és az adherencia kéz a kézben járnak. Fontos, hogy a beteg mennyire együttműködő, betartja-e az orvos utasításait, a gyógyszereit az előírásoknak megfelelően szedi-e.
Kiemelte, hogy nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy a betegek többségével egy 12 éves gyerek szintjén kell kommunikálni azért, hogy megértse, miért fontos számára a terápia, a gyógyszerszedés, vagy egy újabb vizsgálat. Példaként említette Lengyel Lívia, hogy a betegek 42 százaléka nem tudja értelmezni azt a kérést, hogy éhgyomorra érkezzen egy laborvizsgálatra. De a gyógyszerészekkel is sokszor vitatkoznak a betegek, hogy teljesen mindegy, hogy egy tablettából kétszer hármat vagy háromszor kettőt kell bevenni, hiszen az eredmény hat tabletta lesz.
Úgy fogalmazott, jellemzően hiányos a magyar lakosság egészségértése, és ez gyakran akkor derül ki, amikor a betegfelvételi lapon nem tud válaszolni a kérdésekre, mert nem érti azokat.
Az Európai Unióban a betegek fele, a Magyarországon pedig tízből hét beteg az interneten Dr. Google-val próbál meggyógyulni, sorolta a problémákat a szakember.
A gyógyszereléssel kapcsolatos biztonsági incidensek világszerte a leggyakoribb betegbiztonsági problémák közé tartoznak. A betegeknek kulcsszerepük van a gyógyszerelés megfelelő menedzsmentjében, ezért jobban meg kell ismernünk a tudásukat és a perspektívájukat, erről Báldy Barbara, a Semmelweis Egyetem Phd-hallgatója beszélt. Nem elég tudatosak a betegek ahhoz, hogy már a kórházban feltegyék az összes gyógyszerbiztonsági kérdést, és otthon szembesülnek azzal, hogy nem tudják hogyan kell szedni a tablettákat.
Tízből egy beteg károsodást szenved az ellátása során, hangzott el a konferencián.
Egy kutatás adatai ismertetve Báldy Barbara elmondta: a betegek 64 százaléka, amikor hazatér nem tudja, hogyan kell szednie a gyógyszerét. Szakterületek szerint a nőgyógyászok által felírt készítmények szedése esetén a legbizonytalanabbak a páciensek. A betegek nem kapnak elég információt az adagolásra, az orvos a betegek panaszait elbagatellizálja, főleg a fogamzásgátló gyógyszerekkel kapcsolatban vannak bizonytalanságok, mondta Báldy Barbara.
A betegek vakon vannak, ezért elbizonytalanodnak, hogy a megfelelő terápiát kapják-e
– emelte ki szakember. Azt mondta, az a legdrágább gyógyszer, amit a beteg nem vesz be, és emiatt ismét kórházba kerül.
A kommunikáció nagyon fontos. Ha jól kommunikálnak az orvosok és az ápolók, akkor az egészségügyi intézmények komoly üzleti kockázatokat is elkerülhetnek, mondta Weidinger Kinga egészségügyi szakjogász. A műhibaperekkel kapcsolatban elmondta, általában egy rosszul indult kommunikáció miatt mennek bíróságra az intézmények. Kiemelte: időt kell szánni a betegekre és az empátia fontosságára is felhívta a figyelmet.
2023-ban 23 877 betegjogi panasz érkezett Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz, egy évvel korábban 22 867 panaszról tudott a hatóság, mondta Novák Krisztina, a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálat főigazgatója. A panaszok többsége a járóbeteg-ellátás területéről érkezett, tavaly az első félévben 5329 esetben panaszkodtak a szakrendelőkre a betegek.
Az egészség, illetve az egészségben eltöltött évek száma a fejlett országokban az életminőség egyik alapvető attribútumai. Mindeközben a demográfiai válság és a technológiai fejlődés egyre drágábbá teszi az ellátórendszerek működtetését, ezért világszerte keresik azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segítségével növelhető a hatékonyság. Az egészségértésben Magyarország nincs előkelő helyen, mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója. Bár az emberek 68 százaléka rendelkezik problémamegoldó képességgel, de a betegek egy részének egészségértése körülbelül egy ötödikes általános iskolás gyermek szintjén van. Hatalmas eltérések mutatkoznak a népességen belül, ami nagy kihívást jelent a gyógyítás hatékonysága szempontjából.
Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a felnőttek betegek 50 százaléka 11 éves gyermek szintjén van, és minden ötödik amerikai beteg (22 százalék) pedig egy harmadik osztályosok szintjén kommunikál.
Az egészségműveltség azért is fontos, mert a gyógyítási folyamat sikerességét veszélyezteti, emelte ki Kiss András. Az egészségértés szoros összefüggést mutat a mortalitással és az egészségdeterminánsok alakulásával, így krónikus betegségek esetén befolyásolja az életminőség alakulását is. A várható élettartam emelkedésével, a krónikus betegek arányának növekedésével az egészségügyi költségek oly mértékben emelkednek, amellyel a társadalmi ráfordítások nem tudnak lépést tartani.
A betegellátás csak új típusú rendszerekben valósítható meg, amelyeknek lényeges eleme a betegek aktív bevonása a gyógyítás folyamatába, hangzott el a konferencián.
Változó környezetben élünk, az egészség hajtó erő a mindennapi élet potenciálját jelenti, mondta Gyebnár Brigitta, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) népegészségügyi igazgatóságának munkatársa. A beteg aktív jelenléte fontos, a gyógyulási folyamatnak élménnyé kell válnia, emelte ki a szakember. Példaként említette, hogy 2021-ben 100 ezer 20 és 54 éves nő esetében 21 ezer egészséges életév veszett el. Jellemzően a magas vérnyomás, az elhízás, a magas vércukorszint és a dohányzás, azok a kockázati tényezők, amelyek befolyásolják az egészséget.
Nagyon nagy a baj, szinte minden egészségmagatartási területen, és igény van a változtatásra. A magyar felnőtt lakosság egészségmagatartása szinte minden vizsgált dimenzióban, a táplálkozás, a testmozgás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a stresszkezelés terén fejlesztésre szorul, mondta Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare Research egészségügyi kutatója.
Példaként említett néhány adatot, ami szerint a lakosság 27 százaléka naponta semmilyen zöldséget és gyümölcsöt nem fogyaszt. A lakosság fele hetente maximum 1-2 nap végez 30 percen át olyan intenzitású mozgást, ami légzésszám emelkedéssel jár. A 18-29 évesek 33 százaléka dohányzik, az alkoholisták száma eléri az egymillió főt.
A prevenció és az egészségtudatos magatartás ösztönzésével a páciens edukáció hozzájárul a sürgősségi ellátások és kórházi kezelések csökkentéséhez, valamint a gyógyszerkiadások mérsékléséhez, így hosszú távon fenntarthatóbb és költséghatékonyabb lehet az egészségügyi ellátórendszer, hangzott el a konferencián.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza